Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Kerekes József dr.: Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához

Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához 495 egy-két, harmadkori üledékekkel takart rögét is feltárja a patak bevágódása, ezért ez a szakasza epigenetikus eredetű. A Csíki hegyek négy rögsorból állnak. Ezek egymás mellett DNY— ÉK-i irányban párhuzamosan elrendezkedő vonulatok. Legnyugatibb helyzetű az első vonulat, a 234 magassági pont és a Kecske-hegy rögcsoportja. ÉK felé orográfiailag elkülönül tőlük egy ÉNY—DK-i hosszirányú, 200 m magasságú gerinc, éppen a keszii medence felszínének a magasságában, szerkezetileg azonban ez is föltétlenül a Csíki hegyekhez sorolandó még. A Csíki árok völgyelése három oldalról kerüli meg ezt a vonulatot. Az aszóvölgy oldalai meredek lejtőjüek s főképpen a baloldalon bizarr formájú sziklacsoportozatokkal, kőoszlopokkal tűzdeltek. A Kecske-hegynek a Csíki árok völgyének hátat fordító keleti oldalát is csipkézik ezek a kőbálványhoz hasonló formák (lásd az 1. képet) és a csúcsról (261 ni) csaknem a lejtő lábáig aláereszkednek. Mintegy 230 m absz. magasságban kis, Ny—K-i hossztengelyű, kelet felé nyíló barlangüreget látunk (lásd 2. kép) a legnagyobb sziklacsoportozat lábánál.

1 Erősen pusztult, jelentéktelen külsejű, mintegy 10—12 m hosz1 A barlangüreget első ízben a BETE Barlangkutató Osztályának egyik kirándulása keretében, Szurovy Géza tanárjelölt barátom társaságában kerestem föl 1937-ben. Az üreg térképvázlatát is az ő szíves közreműködésével készítettem el. 2. kép. A kecskehegyi sziklaodú bejárata.