Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szenttornyay András: Az esztergomi szénmedence triasz vizei

Az esztergomi szénrnedence Triász vizei 491 A táblázatot nézve, ahhoz a következő gondolatokat fűzhetjük; á calcium és magnesium grin súlyaránya közel áll az 1:0.5-höz, és mivel a víz só tartalmát a környező kőzetből veszi, tehát a víznek egy magnesiumban dús calciumcarbonátban, dolomitban, kellett haladni, hogy ily arányban juthasson a vízbe. Mint említettük a víz a mészkövet csak C0

2 jelenlétében oldja, ép úgy a dolomitot is. A tiszta dolomitot a Ca C0

3 : Mg C0

3 arányban oldja, vagyis 1:0.6-hoz közönséges nyomásnál. Vizsgálat tárgyává tettük kb. 100 km

2 területen úgy a mélyfúrásból nyert mészkőmintákat, valamint a külszíni mészköveket és azok mind egész magas Ca C0

3 tartalmat mutattak. A Mg C0

3 tartalom 1—2% volt csak, kivételesen lehetett 5—6%-ot találni. Mészkőbányánk ugyanezt mutatja. A feltárt sziklafal 47 rétegét megvizsgálva csak igen kevés egész vékony réteg volt, melynek Mg CO

E tartalma a 8—10%-ot elérte. Ezek szerint a triász víz Ca és Mg tartalmát nem vehette fel a közvetlen közelben, hanem már nagy távolságban oly kőzetben, hol a magnesium tartalom magasabb. Ha most a vízelemzéseinket egy táblázatban foglaljuk össze és mellé tesszük dr. Emszt vizsgálatait a Római fürdő, Esztergom Szent István fürdő, Csillaghegy vizeiről, lásd a VI. táblázatot. VI. A minta megnevezése Vizsgálta Ca g/l Mg g/l SChmg' Dorogi vízvezeték ... Dorogi laboratórium 00876 0-0400 67 Sárisápi forrás 0-1096 0-0431 i6 Esztergomi Petz forrás 01103 0-0398 63 Római fürdő Dr. Emszt 01040 0-0421 64 Esztergomi Szt. István fürdő J> 00964 0-0423 74 Csillaghegyi fürdő » 0-0997 0-0404 53 Szinte szemeink előtt látjuk azt a hatalmas észak és északkelet felé haladó, számos deltát képező folyót, mely részint föld alatt, részint a külszínen ömlik be a Dunába. A víz eredetét tehát dél és nyugat irányában kell keresni és pedig dolomitos vidéken, mindenesetre nagy távolságban. A triász vizek vizsgálatainak gyakorlati jelentősége az volt, hogy felismerve a triász vizet, összetételénél fogva a bányában fakasztott vízről tudhattuk, melyek lehetnek számunkra veszélyesek. E biztonság érzése meg volt bennünk egész 1935. IV. 25-ig, mikor a Reimann-akna —40 szintjén vízbetörést kaptunk.