Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szenttornyay András: Az esztergomi szénmedence triasz vizei

, ... : - .. •. - • ... .. 486 Szenttornyay András hető is —, hogy tárgykörüket tisztán geológiai nézőpontokból tárgyalják; a kémiai szempontok teljesen háttérbe szorulnak. Mint vegyészmérnök, megkíséreltem tisztán vegyészi szemmel nézni e vízkérdést, talán sikerül vegyészi szemmel nézve valamelyes következtetéseket levonni? Kiterjedt bányászatunk következtében, mintegy keresztmetszetben állnak előttünk a dorogi szénmedence geológiai rétegei. 12 függőleges akna, sok lejtős akna és többszáz mélyfúrás hatol a mészkőig, illetőleg a mészkőbe. Kb. 10 X 10 =<100 négyzetkilométer nagyságú az a terület, mely rendelkezésemre állott, mely területen belül a külszíni és a földalatti vizeket vizsgálat tárgyává tettem. Sok száz víz került vizsgálat alá. Aki az esztergomi szénmedence bányászatát ismeri, tudja azt, hogy mi az a vizes bánya. Volt idő, mikor Reimann-aknának magának 58 különféle vize volt egyszerre. A vizek mennyisége természetesen különböző volt. Egyes helyeken percenként 1—2 liter viz csergedezett, míg másutt 2000—3000 liter víz is bugyogott elő percenként. A csepegő vizek jelentősége nem volt olyan nagy, mégis vizsgálat alá kerültek azok is. A vízvizsgálat a lúgosság, a keménységi fokok, valamint a szilárdmaradék és az S0

4 gyök megállapításából állott. A keménységeket a nálunk szokásos német fokokban fejeztük ki, vagyis 10 mg CaO 1 liter vízben, ez megfelel 10 gr CaO-nak egy köbméter vízben. Ezek a jellemzők elegendők voltak ahhoz, hogy a különféle vizeket megkülönböztetni tudjuk, ill. egyes vizeket identifikálhatunk. A keménységen kívül szükség esetén a Ca és Mg ionokat külön is meghatároztuk. A lúgosság megállapítása 1/10 n. HCl-el, metilorange indicatorral Wartha szerint történt. A lúgossági fok 2.8-al való szorzata adja a változó vagy hidrocarbonát keménységet. Az össz-keménység megállapítása a C. Blocher palmitat módszerével történt. E módszer elve az, hogy a calcium és magnesium kaliumpalmitattal quantitativ kicsapható. Ha most fölös palmitatot adunk hozzá, az hidrolízis következtében szabad alkalivá, ill. hidroxil ionra hasad, mely a fenolftaleint vörösre festi. E módszer kellő gyakorlattal ép oly megbízható értékeket ad, mint a Wartha—

Pfeiffer módszer, de annál sokkal gyorsabb. Az összkeménység és a változó keménység különbsége az állandó keménység, mely a calcium és magnesium sulfatjia, cloridja vagy egyéb sója. A szilárd maradék megállapítása platina csészében történik és pedig 100 cm

3 vizet azbeszt lapon szárazra párolunk. Az S0

4 gyök meghatározásához 300 cm

3 vizet használunk,