Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Szenttornyay András: Az esztergomi szénmedence triasz vizei
Az esztergomi szénrnedence Triász vizei 487 100 cm : !-re bepárolva, HCl-el megsavanyítva forrón Ba Cl 2-vel leválasztva jenai üvegszürőn szűrve, szárítva, mérve. Talán kissé hosszadalmasan mondtam el a módszereket, de szükséges volt, mert ha valaki ugyanezen vizsgálatokat végezi, csak így kaphat teljesen egyező értékeket. A nyert értékeket általában csak összehasonlításra használtuk, de mint későbben látni fogjuk, dr. Emszt elemzéseivel jól egyező eredményeket kaptunk. A kisebb, mondhatnám lokális bányavizektől eltekintve négy különböző vizet sikerült megállapítani. E négy víz összetételénél fogva teljesen különbözik egymástól, ezek típusos vizek, nevüket a lelőhelyüktől kapták. Az első víz a talajvíznek nevezett víz, melyet egyes helyeken a kutakban találunk. Ez az összes vizek közt a leglágyabb, téli-nyári hőfoka a legerősebben ingadozik. Összetétele a csapadékvízzel leggyorsabban változik. A legmélyebb helyeken mint forrást, de a környéken egész sor kútban találunk egy vizet, mely a legkeményebb az összes vizek közt. A bányában megtaláljuk, mint a homokkőből fakadó vizet és a továbbiakban mint homokkői vizet említjük. E víz sulfat tartalma feltűnően nagy, literenkint a 475 mg-ot is eléri, úgyhogy betonmunkáknál e vízre már figyelemmel kell lenni. Szilárd maradéka is 1 gm-on felül van literenként. A harmadik víz, mely Dorog község területén a +162 m magasságban a Kálvária-hegy északi oldalán levő Mária-barlangban fakad; Esztergom határában a Duna medre alatti források vize is ugyanaz. Az Esztergom városi vízmű innen nyeri vizét. A negyedik víz a triász mészkőből fakadó víz, melyet triász víznek nevezünk. E vizet megtaláljuk Sárisápon, mint külszíni forrást; de mint hőforrást Esztergomban is, a Szent István fürdő vize az. Az irodalom említi még a tschiatscheffi mészkőből fakadó vizet is. Ez a víz régebben a tokodi Erzsébet-aknában tisztán felfogható volt, de már 1932-ben, mióta a vizekkel foglalkozom, tisztán nem jutottam hozzá; a bánya ezen része már nincs müvelés alatt. A bánya fúrási naplója szerint 1921. évben Mogyorós község határában a fehér keresztnél a tschiatscheffi mészkőből felszálló vizet fúrtak meg. A jelenlegi felszálló víz — a fúrólyuk nincs béléscsövezve — lúgos, alkálihidrocarbonatos jellegű, mutatja, hogy a mészkő vize más rétegből fakadó vízzel keveredik. Itt említem meg, hogy a vízmintákat mindig személyesen vettem. Táblázatban összefoglalva: lásd az I. sz. táblázatot.
