Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Salgótarján megyei város vízellátása

Salgótarján megyei város vízellátása 463 A hidrogeológusnak legfontosabb feladata mégis a víztermelőhelynek, víznyerési lehetőségnek az összes szempontokat figyelembe véve a legmegfelelőbb kiválasztása. Hogy ezt megtehesse, ismernie kell a város tág környékének földtani, hegyszerkezeti, hidrológiai viszonyait. Salgótarján város és környékének földtani viszonyait a legrészletesebben a salgótarjáni szénmedence, illetve a Mátra-hegység kiváló felvevő geológusa, dr. Noszky Jenő (2, 3, 4, 5.) szakmunkásságából ismerjük. A földtani viszonyok tárgyalását ép ezért mellőzöm s csak utalok Noszky idézett szakmunkáira, melyekben az idevonatkozó szakirodalom is fel van sorolva. Víznyerési lehetőségek. Salgótarján megyei város és környékének hidrogeológiai viszonyaival dr. Schréter Zoltán (6.) már 1919-ben, ép szakosztályunkban elhangzott előadásában részletesen foglalkozott. Schréter munkája óta már 20 év telt el, mely idő alatt sok újabb hidrológiai adat jutott birtokunkba s ép ezért a következőkben főleg ezeknek az újabb adatoknak a felhasználásával iparkodom megvilágítani a víznyerési lehetőségeket. A város vízellátásánál ma az alábbi víznyerési lehetőségekkel számolhatunk: I. Külszíni (felszíni) vizek. 1. Csapadékvíz. A város vízellátásánál rendelkezésünkre áll elsősorban a csapadék (eső) víz, mely mesterséges tóval (völgyzárógáttai) megfelelő helyeken tárolható, raktározható. A csapadékvíz tarolására legmegfelelőbb hely pl. a várostól északra levő terület, Salgótarján és Somoskőújfalú között, ahol a Tarján patak völgyében, vagy ennek mellékágaiban (vízmosásokban) megfelelő völgyzárógát építésével elegendő mennyiségű csapadékvizet lehetne tárolni. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy a víz esetleges állandó szűréséről, tisztításáról kell gondoskodni és a völgyzárógát létesítése nagy befektetést igényelne. Példának legyen szabad talán ezért egy ilyen csapadékvíztároló megoldást nagy vonásokban vázolnom. A vízszükséglet évente kereken 550.000 in*, melyhez hozzá kell adnunk párolgás, elszivárgás és egyéb veszteség címén minimum 30%-ot s így a bruttó vízszükséglet 550.000+165.000 = 7/5.^0 mA tároló medencének legalább is hathónapi vízszükségletet, azaz 357,000 m* vizet kell befogadnia. A salgótarjáni csapadékviszonyokat vizsgálva azt látjuk, hogy az utolsó 11 évben (amióta Salgótarjánban rendszeres csapadékmérő állomás van) 1927—1937-ben évente átlagban kereken 605 mm csapadék