Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

312 Horusitzky Henrik folytatni kefl a fúrást. Telegdi Róth Károly miniszteri tanácsos, a bányászati osztály vezetője, hasonló kérdésemre írásban is hajlandó volt, ha kívánom, kijelenteni, hogy a fúrás folytatását indokoltnak tartja. A vélemények megnyugtattak, de a fúrás folytatása előtt ismételt tanácskozásunk után Pap Ferenc vezérigazgató úrnak a polgármester úr beleegyezését kellett kikérnie. Teljes mértékig bíztam abban, ismerve Szendy Károly polgármester úrnak a tudományos célok iránti érzékét, hogy amint Pap Ferenc vezérigazgató úr írásban beadott kérésemet felterjeszti, a polgármester úr a fúrás folytatását fogja elrendelni. A beadott kérésem erre vonatkozó része a következőkép hangzott: „Tiszteletteljes kérésem Méltóságodhoz az, hogy a kedvezőnek mutatkozó helyzet következtében, tekintetbe véve a fúrás eredményének tudományos és gyakorlati értékét is, a polgármester úr Őméltóságánál kieszközölni szíveskednék, hogy a fúrás kb. 50 métert még tovább folytattassék (1938. XI. 9.)." Pap Ferenc úr a hozzá intézett kérésemet felterjesztette Szendy Károly polgármester úrhoz, aki a fúrás folytatását azonnal el is rendelte. Hála Szendy Károly polgármester úr e megértésének, 248 méternél nemcsak tudományos szempontból fejezhettük be a fúrást eredményesen, hanem sikerült értékes gyógy-hévvizet is feltárnunk. 2. A fúrás szelvényének s közvetlen környékének geológiai vázlata. A várkerti fúrás helye a Várkert déli részén, a magas kertfaltól 10.60 méternyire befelé, közel a melegágyakhoz, 122.54 m-re az Adriaitenger színe felett, illetve 25.95 méter magasan a Duna 0 pontja felett fekszik. A felszínt 0.75 m vastag feltöltés borítja s alatta sárgás, löszszerű, kötött agyag fekszik, amelyet még a várfal építése alkalmával, valószínűleg, kiegyengetés céljából, oda hordottak. A fúrás környékén számos újabb és régibb trágyagödör s istállótrágyával kitöltött melegház sorakozik. Ez utóbbi körülményre csak azért mutatok e helyütt is rá, hogy az előzetes chémiai elemzésben kimutatott salétromossav nyomok, valamint az igen kis mennyiségű salétromsav és ammónia jelenléte, továbbá a bakteriológiai vizsgálat nem előnyös eredménye könnyen értelmezhető legyen. E valószínűleg idehordott agyagos réteg 2.10 m vastag, majd alatta a budai márga csoporthoz tartozó meszes homokkő telepszik, amely az A. t. sz. f. 120.44 m-nél veszi kezdetét. A budai márga padok dőlése DDK-i, amely irányban a rétegvíz is szivárog. Az első vizet erősebben vezető réteglap felülről számítva 8 méter mélységben, az A. t. sz. f. 114.54 m-nél volt észlelhető, mely a fúrásnál használt vizet elnyelte. Az elnyelt víz az Ybl Miklós-tér 6.