Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 313 számú ház alagsorában került újra felszínre. A másik hasonló víznyelés 28.00 méternél figyeltetett meg, A. t. sz .f. 94.54 méternél. Mindkét helyen cementezéssel kellett a víz megszökését megakadályozni. Valószínűleg még több vizetvezető rétegköz és repedés is van a fúrás szelvényében, amit a talajvíznívó állandó ingadozása is mutat. A budai márga változatos rétegsorával 208.70 méter mélységig terjed, az A. t. sz.-hez viszonyítva — 86.16 m-ig, a Duna 0 pontja szerint — 182.75 m-ig. Ebben a mélységben egy régi üregre akadt a fúró, amelyet ma már finom, szürke, homokos iszap tölt ki. A kitöltés anyagát megiszapolván, valaminő kis rágcsáló bordáját találtam benne. Ezen üreg kitöltése kb. 2.00—2.50 méter vastag. A budai márga alkotja, mint tudjuk, az egész Várhegy alapját, amely felett sárgás, meglehetősen kötött agyag fekszik az édesvízi mészkőtakaró alatt. A Várhegy északi oldalán jégzajlások által felhordott kavicsos és görgeteges, iszapos, homokos agyag, különböző vastagságban tárható fel az édesvízi mészkő feküjében. A Várhegy déli részén ezen kevert kőzetet nem észleltem. (L.: XI. melléklet, 92. oldalnál.) Az említett üreg aljában a budai márgához és a bryozoás márgához egyaránt hasonló kőzet telepszik, 211.00—321.75 méter között, az A. t. sz.-hez viszonyítva: —88.46-tól -—109.21 m mélységben. Vendl Aladár professzor szerint ez a budai márgának a legalsó szintje. A kőzet vékony csiszolatában számos foraminiféra, Textularia sp., Nodosaria (Dentalina) sp., Globigerina sp., stb. átmetszete határozható meg. Ennek feküjében, 231.75 méter mélységben (az A. t. sz.-hez viszonyítva — 109.21 m, vagy a Duna 0 pontja alatt 205.80 m) már felső eocén kori, a bryozoás márgának megfelelő kőzet telepszik 7.75 méter vastagságban. Kőzettanilag emlékeztet e képződmény a bryozoás márgák egy-két válfajára, bár vékony csiszolatában szerves eredetű maradvány nem látható. Közvetlen alatta a fúrólyukban elkovásodott sötét, szürke, kissé meszes, palásagyag foglal helyet, felülről számítva 239.50 métertől 248.00 méterig, ami az A. t. sz.-hez viszonyítva —116.96-tól —125.46 méter-nek felel meg. Ez a réteg is csak kb. 8.00—9.00 méter vastag, s talán már a középső eocénbe sorozható. A kőzet vékony csiszolatában Horusitzky Ferenc osztálygeológus szerint elbontott más ásványok helyét kitöltő kalcedont és apró köves szemeket lehetett zavaros, meszes-kovás alapanyagban felismerni. Véleménye szerint a kőzet azonos eredetű azzal az elkovásodott eruptív tufával, melyet Vigh Gyula főgeológussal a Ferenchalmon. bryozoás márga és felső eocén mészkő alatt, ugyancsak a dolomit repedéseibe préselve észlelhettek. Felső triász kori dolomit itt e szerint 248.00 méter mélységben (az A. t. sz.-hez viszonyítva —125.46 méternél s a Duna 0 pontja alatt 222.05 m-nél) veszi kezdetét. Ebben a mélységben, (252.60 m) egy-