Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 113 kai. Nagyjából ott, ahol a kiscelli agyag vastagabban fedi a területet, általában melegebb vizek törnek fel, mint ott, ahol a források kellő fedőréteg nélküli helyeken bugyognak a felszínre. Minthogy a karsztvíz és liévvíz keveredésének aránya vátozó, eszerint is mutatkoznak kis változások a források vizeiben. A források vízszintje is kissé ingadozik. Ha az erre vonatkozó adatokat itt le is közlöm, hozzá kell tennem, hogy az adatok mindig csak megközelítő értékűek. A Császár-fürdő forrásainak a víznívója, úgy mint a Szent István (292), Török (293), Gazdasági udvari forrás (294) 104 m körüli magasságban áll. A Szent Antal- (295) és Nádor-források (296), valamint a Mária- (297), Istenes Szent János- (299) és Szent Imre-források (298) 100 méter körüli szintben vannak az A. t. sz. f. Napi vízhozamuk kb. 15.000 m

3. A Császár-fürdő forrásairól szóló szakvélemény szerint, amelyet Hencz Dezső, a fürdő titkára rendelkezésemre bocsátott, Emszt Kálmán jelentése alapján a Császár-fürdő forrásvizei kénes, földes, meszes hévvizű forráscsoportba tartoznak. A radioaktivitásra vonatkozólag pedig Weszelszky Gyula megállapításai alapján ezen hévvizek rádium-emanáció tartalma tekintélyes. (Literenként 0.3—1.05X10.60 milli-curie.) A Lukács-fürdő forrásainak, úgy mint a Lukács- (300), Iszapos folyosói- (301) és az úgynevezett Buzogó-forrásnak (302) ugyancsak 99—100 méternél van víznívója és a többi, a Római-forrás (303) és a Kristály-forrás fúrt (304) kútjai, továbbá állítólagos timsós-forrás (307) is a Malomtó vízszintjéhez (306) alkalmazkodik. Napi vízhozamuk 8000— 9000 m

3. 99 m magasságú vízszinttel bírnak: az Üstökösutcai fúrólyuk (310. sz. fúrás) és ugyanott, az úgynevezett Pollák-kút vize (309). Már a Lukács-fürdő területén levő Király-fiirdő forrásának, amely a Királyfürdő tulajdonát (308) is képezi, 103.50 méternél van a vízszintje az A. t. sz. f. Pontosabb adatokat lásd a megfelelő táblázatokban, a fúrási naplóban és a thermális vizek elemzési adatait összefoglaló kimutatásban. A Császár-fürdő rövid története. A Császár-fürdő a Duna jobbpartján, a Margit-szigettel szemben, a Szemlőhegy, illetve a Józsefhegy tövében, III. kerület, Zsigmond-utca 31—33. szám alatt fekszik. A fürdő rövid történetét a néhai Mádai Lajos dr. (296) ismert Császár-fürdő monográfiájából állítottam össze. A Császár-fiirdő forrásainak ismerete már a bronzkorra vezethető vissza. A római korból fennmaradt egykori feliratok szerint a kelta törzsnek egy ága, a bojok vagy eraviscusok uralták a Császár-fürdő környékét, az itt elterült Aquincumot, amely kelta eredetű szó Akink-bői ered és