Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'102 Horusitzky Henrik mélységben lösz alatt érték el a budai márgát. E mélységben víz még nem jelentkezett. Érdekes adatot közöl az irodalom ettől a fúrástól délre a Krisztinakörút 137. (75.) sz. ház, az egykori Schachner-féle ház telkéről, mely a Krisztina-tér és Szent János-tér között, a most lerombolt Budai Színkörrel szemben fekszik. Itt állítólag valamikor 18.0 R, illetve 22.5 C°-ú kút volt, melynek azonban mélységét nem ismerjük, sőt ma már nyoma sem látható. Az 1. kerület déli határán mindvégig budai márga kerül a felszínre, kemény ellenálló padokkal, melyben a nehezen lehajtott próbafúrások vizet nem tártak fel. 5. A Szent Imre (Rácz)-gyógyfürdő. A Szent Imre-fürdő voltaképpen a Tabánhoz tartozik. Mint hidrológiai szempontból s Tabán fürdőváros központ szempontjából a legfontosabb objektumról, érdemesnek látom róla néhány szóval külön megemlékezni. A fürdő rövid történetét a fürdőigazgatóság, illetve Kácsér Dezső (363) fürdőorvos után a következőkben közlöm. A Szent Imre-gyógyfiirdő (Rácz-fürdő) a XV. században épült, Mátyás király uralkodása alatt. Akkori területe a jelenlegi fürdőnek csak egyötöd részét képezte és a királyi várpalotával boltozatos folyosó kötötte össze. Később a török hódoltság alatt a fürdő mint Zöldoszlopos fürdő volt ismeretes. 1696. március 16-án I. Lipót király a fürdőt a babyloniai származású Pergassi Jánosnak ajándékozta, akinek utódai azt 1774-ben Zágler Márkusnak adták el. Ez fiára, Zágler János Károlyra hagyta, majd ennek halála után lánya, férjezett Pfisterer Krisztina örökölte. Unokájától, Pfisterer Károlytól vette meg a fürdőt 1860. év októberében ómorovicai Heinrich Nepomuk János orvos. Ő, valamint fia, dr. Heinrich Kálmán orvos igazgatása alatt épült ki a fürdő teljesen. 1935. év május hó 11-én a Heinrich-család örököseitől vette meg a gyógyfürdőt Budapest Székesfőváros, és megelőzőleg kb. két évvel kapta a fürdő a Szent Imre-gyógyfürdő nevet. A Szent Imre-gyógyfürdőnek, még mint Rácz-fürdőnek, a szomszédos Rudas- és Szent Gellért-fürdővel, valamint az Ásványvíz Üzemek, illetve ezek összes forrásaival közös védőterülete 45.263/1921. földmívelésügyi minisztériumi szám alatt engedélyeztetett. Aláírta: Szomjas Lajos államtitkár, 1921. II. 25-én. A Szent Imre (Rácz)-gyógyfürdő védőterülete a Rudas- és a Szent Gellért-gyógyfürdőre és a Gellérthegyi Ásványvízüzemet tápláló forrásokra egyaránt vonatkozik. Valamennyi fürdő éppúgy, mint az Ásványvízüzem forrásai, közös eredetűek, s ezért ezen víztárolónak célszerűen csak egy védőterülete lehet. A három fürdő és az ásványvízüzem együttes védőterületének hatá-