Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Farkass Kálmán: Budapest székesfőváros vízellátásának egyes mérnöki szempontjai

66 Farkass Kálmán kristálytiszta és átlátszó, hanem kevésbbé kívánatos, sőt néha egyenesen undorító és ivásra teljesen alkalmatlanná válik. Erre nézve példaként hozhatók fel az egyik nagyobb vidéki városunk vízvezetéki forrásai, melyek az 1925. év július hónapjában előfordult rendkívüli záporok után sűrű barna iszapot hoztak magukkal. Ez a zavarodás a víz teljes megtisztításáig hetekig tartott és a jobbmódú! lakosság ezalatt ásványvizet ivott, nemcsak azért, mert a víz undorítóan szennyesnek látszott, hanem azért is, inert az egyidejűleg illetékes helyen végzett bakteriológiai vizsgálatok a víznek egy-egy köbcentiméterében a baktériumok ezreit számlálták meg és azok között, dacára annak, hogy a vízgyűjtő terület nem mondható lakottnak, a baktérium-coli elég jelentékenyen mutatkozott. Dr. Vitális előadása során az egyik felszólaló tagtársunk tréfásan megjegyezte, hogy a székesfővárosi Vízművek azért nem akarnak karsztvízről tudni, mert az szerintük kevés, meleg és büdös. A jelenlevők nagyrésze ezt igen mulatságosnak találta, amely álláspont nem helyeselhető, mert mindeddig nem látszik igazoltnak az a vélemény, hogy a közteli hegységekben elérhető távolságban elégséges és emberi élvezetre megfelelő hőfokú és közegészségügyi szempontból is kifogástalan minőségű karsztvíz lenne termelhető. Ami a felszólaló által büdös szóval jellemzett tulajdonságot illeti, arra a következőket lehet megjegyezni: Ha széttekintünk a budai hegységben, akkor azt már meglehetős mértékben beépítettnek fogjuk találni, amely beépítettség évrőlévre fokozódik és annak gátat vetni nem lehet, de nem is tenne észszerű, mert természetes folyamat az, hogy a lakosság a teljesen zárt beépítéssel bíró városrészekből a kültelkekre és legszívesebbeit a hegyvidékre menekül. Ha meggondoljuk, hogy ez a mindinkább beépülő hegyvidék szennyvíz-csatornázás híján van és a szennyes vizek és fekáliák a vízzáró-falazat és fenék hiányában szenvedő pöcegödrök ezreiből a repedéses kőzetből álló altalajba szivárognak és itt a szintén lefelé irányuló csapadékvízzel keverednek, könnyen belátható, hogy a dolgok ilyen állása mellett a vizek szennyezésének, sőt fertőzésének már nem lehet gátat vetni és az erről a vidékről táplálkozó karsztvizek nem minősíthetők kívánatosnak és megbízhatónak.