Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Farkass Kálmán: Budapest székesfőváros vízellátásának egyes mérnöki szempontjai

Budapest Székesfőváros vízellátásának egyes mérnöki szempontjai 65 lenire igazolható, hogy a főváros környékén elérhető távolságban, kielégítő minőség és elfogadható hőfok mellett mennyi karsztvizet lehetne biztosítani. A kérdés költségi oldalát már nem lenne nehéz megközelítő pontossággal megállapítani. Arról, liogy az esztergomi bányavidéken karsztvíz található, nekünk is van tudomásunk, ámde ennek a lelőhelynek a fővárostól való nagy távolsága a kérdést pénzügyi szempontból teszi nehézzé. Hogy pedig ilyen karsztvizek közelebb is, számbavehető menynyiségben és minőségben jelen lennének, az még beigazolásra szorul. Dr. Vitális példaképen említette a bécsi vízellátásra felhasznált forrásvizeket is. Hogy erre nézve tájékoztató adatokat nyújthassak, fel kell említenem, hogy Bécs város már két részletben építette meg az ő Hochquellenwasserwerk-jét éspedig az elsőt 1876-ban körülbelül 90 km távolságból, a másodikat 1910-ben körülbelül 220 km távolságból. Ezekbe a művekbe eddig mintegy a. k. 130 milliót fektetett be, de ennek dacára hosszabban tartó szárazságok vagy téli hidegek alkalmával ezek a vízművek a mintegy 2 millió lakosságot alig-ialig képesek kielégíteni (Olyannyira, hogy ilyenkor bizonyos korlátozásokat kell életbeléptetni. Ezenkívül tartós esőzések és különösen nagy zápor esetén a forrásvizek többé-kevésbbé megzavarodnak. amely jelenség más, — forrásvizekre alapított — vízmüveknél, pl. nálunk nagyon kellemetlen mértékben a Miskolcot tápláló Tapolca forrásoknál is tapasztalható. Ezek a források időszakonként, nagy záporok után, oly nagy mértékben zavaros vizet adnak és oly lassan tisztulnak meg, hogy a város már víztisztító berendezést is terveztetett, amelynek a megépítésére azonban a város anyagi viszonyai mellett eddig nem került sor. A bécsiek úgy vélnek segíteni az időnkint visszatérő zavarodáson, hogy épen most fejezték be a 144.000 m

3 férőjű nagy vízmedencéjük megépítését, amelyen a forrásvizek keresztülvonulnak és az itt jelentékenyen lecsökkent folyási sebesség mellett a magukkal hozott lebegő homok nagy részét leülepíthetik. A tisztelt Tagtársaim ezeket az adatokat bizonyára meglepetéssel hallják, mert a bécsi Hochquellenwasserwerk-et eddig csak magasztalással hallották említeni. Arra sem gondoltak bizonyára Tagtársaim, hogy egy ilyen forrásvíz-megzavarodás nemcsak azzal jár, hogy a víz már nem Hidrológiai Közlöny XVII. 5