Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)
Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái
Budapest székesfőváros vízellátásának problémái 4i A középhegységeinkben ma is képződő karsztjelenségekre s az üregek nagyságára a legszemléltetőbb látható példa az aggteleki cseppkőbarlang karsztvidéke, ahol 20 kin hosszú barlangjárat van feltárva. (L. üudich 11. és Kessler 12.) Az esztergomi szénmedence karsztvíz megfigyeléseit bátran alkalmazhatjuk a Buda-Pilisi hegyek karsztvíz viszonyaira. Scliréíer (7. p. 51.) szavait idézve: „gyakorlati szempontból igen fontos dolog az a megállapítás, hogy a hegységeink előtt és között lesüllyedt medencék alján rejtőzködő triaszmészkő hegyrögök kétségkívül mindenütt tartalmaznak karsztvizet". Sajnos feltárások és részletesebb megfigyelések hiányában a Csiki-Buda-Pilisi hegyek karsztvíz viszonyairól (melyeknek őskarsztvize fővárosunk vízellátásánál számbajöhet) bővebb adat nem áll rendelkezésünkre. A Buda-Pilisi hegység környékén tapasztalt karszthidrológiai megfigyelések mégis feljogosítanak bennünket arra, hogy az itt feltárható karsztvízmennyiségeket az esztergomi szénmedencében már ismertetett vízmennyiségekkel, illetve jelenségekkel hasonlóaknak tételezzük fel, annál is inkább, mert földtani felépítésük, stb. teljesen megegyező. Fővárosunk környékének karszthidrológiai viszonyait Tschebull (3), Púlfy (13), Schreier (14), Vitális (15), Pupp (16), stb. szakmunkáiból ismerjük. A fővárosunk környékén ma is működő karsztképződést a pálvölgyi, ferenchegyi stb. barlangokban figyelhetjük meg. Schröter (7) már idézett megállapítása és az előbb említettek szakmegfigyelései alapján tudjuk, hogy a budai stb. hegyekben és azok lábánál a mélybe süllyedt triaszmészkőben és dolomitokban az esztergomi szénmedence karsztvízmennyiségeihez hasonló mennyiségben áll fővárosunk vízellátásának részletes megoldására rendelkezésünkre az „őskarszt" vize. A budapesti, csillaghegyi, békásmegyeri (természetes és feltárt) langyos források vize nagyrészben karsztvíz-eredetű. Ha ezeknek a ma kiömlő vizeknek mennyiségét vizsgáljuk, a ma rendelkezésre álló langyos (főleg karszt) vizek vízmennyiségét fővárosunk és környékén percenként 34—43 m 3-re tehetjük. Az esztergomi szénmedence karsztvízmennyiségeinek adatai alapján joggal tételezhetjük fel, hogy fővárosunk budai vidékén megfelelő mélységben a földtani és hegyszerkezeti adottságok figyelembevételével igen nagy mennyiségű, fővárosunk vízellátásában jelentős szerepet játszó karsztvizet tárhatunk fel. Természetesen a karsztvíz feltárását részletes hidrológiai és geológiai előmunkálatoknak kell megelőznie.
