Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái

54 Vitális Sándor dr. A Buda-Pilisi hegyek karsztvizének felhasználása fővárosunk vízellátásánál nem új eszme, azt először már Tschebull (3.) 1889ben kiadott munkájában felvetette s a terveket is nagy vonásokban kidolgozta. Tschebull részletterveivel annyiban nem értek egyet, hogy nem távolról gondolom a karsztvizet idevezetni, hanem azt a felhasználási helyhez lehetőleg minél közelebb kell feltárni. A budapestkörnyéki karsztvíz megfigyelésekhez legyen tezabad talán ez alkalommal is egy adattal hozzájárulnom. 1937 -ben a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt. budakalászi 2. számú szénkutatő fúrásában (mely a Budakalászról Ürömre vezető kocsiút mellett fekszik) 352 m mélységben elértük a karsztosodott triaszmészkövet. (A fúrás külszíni tengerszint feletti magassága 156.8 m.) A fúrásban ismételten megmérve a karsztvízszint magasságát, azt a tengerszint felett 112.5 m-nek találtuk. A fúrólyukban 350 m mélységben a víz hőmérsékletét 17 C°-nak mértük. (A víz hőmérséklete megegyezik az esztergomi szénmedence karsztvíz-hőmérsékletével, ahol a kifolyásnál 16° C s a mélységben 18.6° C melegnek mérték.) 2. Paleocén ?-eocén kavics, konglomerát és mészkő víztartók vízéi. A budapestkörnyéki (csillaghegyi és 'békásmegyeri) langyos források vízmennyisége jórészt az eocénkorú rétegekből fakad. (14., 15.) Mivel ezek a víztartók geológiailag, illetve településük miatt szoros összefüggésben állanak a mélyebb triász víztartók karsztvizével, természetesen vizük legnagyobb részét ezeknek köszönhetik s csak közlekedő csöveknek (repedéseknek) kell tekintenünk őket. Fővárosunk és környékének vízellátásában azonban mégis fontos szerepük van, mert az eddigi adatokból tudjuk, hogy helyenként elegendő lefúrni ezekbe a víztartókba s máris elegendő, illetve számottevő vízmennyiséget nyerhetünk. Mivel ezeknek a víztartóknak vizét szoros összefüggésben tartozóknak kell tekintenünk az alattuk helyet foglaló triaszkorú karsztvízraktározókkal, részletesebben nem tárgyalom. 3—4. A középső oligocénkorú hárshegyi homokkő és felsőoligocénkorú homok víztartók az eddigi megfigyelések szerint csak jelentéktelen mennyiségű vizet tárolnak s így fővárosunk vízellátásának szempontjából egyelőre szóba sem jöhetnek. Az 1—4. alatt tárgyalt víztartók vizei főleg székesfővárosunk dunajobbparti (budai) részének vízellátásánál jöhetnek tekintetbe, míg az 5—10. alatt alább ismertetett víztartók vizei a dunabalparti (pesti) városrész vízellátásánál jönnek számításba.