Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Posewitz A. Guidó dr.: A budaörsi repülőtér talajvízviszonyai

A budaörsi repülőtér talajvízviszonyai.

1 Irta: dr. Posewitz A. Guidó. A budaörsi közforgalmi repülőtér Budapest és Budaörs határán, a Kamara-erdő felé vezető ú. n. Kőérbereki-út mindkét oldalán terül el. Délről a Magyar Állam Vasutak kelenföld—hegyeshalom— wieni vonala, délnyugatról a Budapesti Helyiérdekű Vasutak budaörsi vonala határolják. A repülőtér kiterjedése kereken 165 kat. hold. Távolsága a Gellért-tértől 7.5 km. A repülőtér területén még 1935. nyarán budaörsi gazdák szántóföldjei, a mélyebb fekvésű területen pedig községi legelő terült el. A területet kisajátítás útján Budapest székesfőváros vette tulajdonába. A repülőtér nem vízszintes, hanem enyhén emelkedik a budaörsi hegyek felé. Átlagos emelkedése az esésvonalban 1.7%. Legnagyobb magasságkülönbség a repülőtér-' legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 15 m. A terep kisebb egyenetlenségeit elsimították, mely munkálattal kereken 280000 m

3 föld került mozgósítás alá. A tervek szerint a repülőteret a forgalomnak 1937. tavaszán adják át. Geológiai szempontból a repülőteret közép oligocén korú kisceili agyag alkotja. Az alsó miocén után, valószínűen a pleisztocénban amikor még a törökbálinti ú. n. Hosszúréti patak völgye sokkal magasabban feküdt,

2 a környező dombokról a repülőtér mélyebben fekvő részére kavicstakaró rakódott le. Ez a kavics, amint azt a benne fellelhető megkövesült famaradványok igazolják, legnagyobb részben a Kőérberek tetejéről került ide a repülőtér területére. A Kőérberek tetején a kavics az alsó miocén ban rakódott le mint primär tengerparti üledék. Innen már a patak vize szállította tovább. 1 Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1936. évi április 29-i ülésén. 2 Schafarzik Ferenc: Völgyképződés a Budai-hegység déli részében. Földtani Közlöny LVI. 1926. p. 7—10.