Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)
Posewitz A. Guidó dr.: A budaörsi repülőtér talajvízviszonyai
122 Dr. Posewitz A. Guido A kavicsban fellelhető szarukőmaradványok bizonyítják, hogy ide törmelék az Ördögorom vidékéről is jött, de kisebb mértékben, mint a Kőérberekről. A kavics agyaggal van erősen keverve, Rétegvastagsága és elterjedése teljesen szabálytalan, az akkori vízfolyási irányoknak megfelelő. A repülőteret közepén, a budapest—budaörsi határ mentén kettészelte az ú. n. Spanyolréti-árok, mely felső végén vízmossásá alakul át s 2.0 km-' nagyságú meredek, kopár hegyoldalról hozza le a csapadékvizeket. Vízhozama csak a nyári záporok alkalmával jelentős, amikor is 1 óra alatt 40 mm csapadékot számításba véve, víztömege 3.08 m 3/mp. Az eredeti elgondolások szerint ezt a vizet a repülőtér felszíne alatt 1.10 m átmérőjű betoncsőben akartuk elvezetni, melyet a repülőgép 5 tonnás maximális keréknyomása és a repülőgép leszállásakor keletkező 500%-os dinamikus tényező figyelembevételével kb. 2 m mélyre kellett volna helyezni. Sajnos azonban a Spanyol réti-árok vizeinek ezt a legegyszerűbb elvezetési módját a kedvezőtlen talajvízviszonyok következtében el kellett ejteni. A környéken fekvő keserüviz-telepeknek a repülőtérrel hasonló geológiai felépítése arra engedett következtetni, hogy az itteni talajvíz SOs-tartalma nem lesz figyelmen kívül hagyható. Ezért a budapeseti m. kir. kultúrmérnöki hivatal a repülőtér vízrendezési tervének elkészítésekor a részletes talaj- és talajvíz-vizsgálatoknak már előre igen nagy jelentőséget tulajdonított. Különösen azoknak a tapasztalati adatoknak a figyelembevétele után, melyeket a Budapest székesfőváros II. csatornaépítési ügyosztálya a SOs-tartalmú talajvízben épített csatornákkal szerzett, amelyekről Szabó János 3 műszaki tanácsos úr 1935. év tavaszán a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Vízépítési Szakosztályában beszámolt. A talajvíz vizsgálati eredményei igazolták, hogy a kultúrmérnöki hivatalnak az egyesek szerint talán túlzottnak mondott óvatossága teljesen indokolt volt, mert a repülőtér közepén keresztülhaladó csatornát a szulfátos talajvizek pusztító hatásának a repülőtér üzembiztonságára való tekintettel nem lehetett kitenni. A budaörsi repülőtér altalaja kiscelli agyag, melyben a piritszemcsék elbomlása következtében a stagnáló talajvíz nagymennyiségű keserűsót (magnéziumszulfát, MgSO-i) és glaubersót (nátrium3 Szabó János: A főváros újabb csatornaépítései, különös tekintettel az agresszív talajvizekre. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1935. 23—26. sz.
