Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)
Vitális Sándor dr.: A máza-szászvári villamostelep vízellátása
106 Dr. Vitális Sándor mindig tartalmaznak (források pl. Szászváron) úgyhogy nagyobb mélységben feltárva, bőséges víz nyerhető belőlük. Alsó kréta. A jurarétegekre időrendben az alsó krétakorú (hauterive emelet) vulkánosság termékei a trachidoleritek települnek. A peremi vonulat földtani felépítésében jelentékeny szerepet játszanak, de hidrológiai szempontból nincs nagyobb jelentőségük s csak a rétegsor teljessége kedvéért említem meg. A középső krétától a neogénig (középső miocénig) a Mecsekhegység szárazulat volt s így ezeknek a korszakoknak nem is maradhatott meg üledéke. Középső miocén. A mezozoós peremi vonulat déli szegélyén nagy vastagságban jelennek meg a középső miocén helvéti emeletébe tartozó szárazföldi és édesvízi üledékek: durvaszemű kavics, konglomerátum, homok, homokkő, agyag, barnaszén és dácittufa. Magyaregregyen, Kárászon, Szászváron, Mázán és Váralján több helyen kövületes, főleg Congeriákat és Uniókat tartalmazó rétegek is előfordulnak bennük. Hidrológiai szempontból ezek a lerakódások igen fontosak, mert a durvaszemű vastag kavicspadok és homokrétegek bőséges víztartók s nagyobb mélységben feltárva, nagymennyiségű vizet szolgáltathatnak. (Ennek bizonysága pl. a mázai régi akna, mely mélyítése közben úszó homokban elfulladt. A mázai új akna durvaszemű kavics és konglomerátumban haladt s bőségesen adott vizet.) A rétegsor teljessége kedvéért megemlítem, hogy a peremi vonulat nyugati szegélyén, Magyaregregyen a helvéti emeletbe tartozó schlier agyagok és a torton emeletbe tartozó lithothamniumos-bryozoumos meszek is megjelennek. Pliocén (pannóniai emelet). A peremi vonulat északi szegélyén mindenütt megtaláljuk a pannóniai emeletbe tartozó CongeriásViviparás homokos, kavicsos, agyagos üledékeket. A felsőbb részeiben mindenütt homokos, kavicsos kifejlődésben van meg s Szászvár, Császta, Máza, Váralja, Kismányok kútjai vizüket jórészt ezekből az üledékekből nyerik. A peremi vonulattól északra elterülő dombos vidék vastag lösztakarója alatt mindenütt a pannóniai emelet rétegei következnek s a hidasbonyhádi vízfúrások adatai szerint a mélységben is bőven tartalmaznak vizet. Pleisztocén-holocén. A peremi vonulat és az ettől északra elterülő dombos vidék vastag fedőrétege a pleisztocén lösz, mely helyenként 20—30 m vastag s a Völgységi patak árterületén, alsó részében homokos kavicsos betelepülések vannak benne s ezekben elegendő csapadékvíz van tárolva. A Völgységi patak medrét.