Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Dr. Horusitzky Ferenc: Adatok az Ördögárok-völgy krisztinaváros-tabáni szakaszának hidrológiájához

Adatok az Ördögárok-völgy hidrológiájához 235 aknák között levő aknák sora (a XIV.—VIII. sz. és a IV. sz. aknák). A XIV—VIII. sz. aknák mélysége 25.95 m — 32.70 m között van. a IV. sz., a Palota-térnél, a várfalban elrekesztett kis kertben levő akna mélysége 14 m. Erre az aknasorra kb. merőlegesen, a kir. Várpalota D-i szárnyépülete előtt húzódik az V—VI. és két, ma már betemetett akna sora. Mindkét aknasor egy-egy táróval, illetve csatornával van összekötve, melyek a IV. sz. aknánál találkoznak és innen levezető csatornájuk az Attila-körúti szennyvíz-csatornába visz le. A két ágat még egy harántcsatorna is összeköti, melybe felülről a VII. sz. akna hatol le. A víztelenítési mü hidrológiai viszonyainak tanulmányozása természetesen a vizeknek eredési helyükön való tanulmányozását tette szükségessé. A kir. Várkapitányság és a Székesfőváros illetékes ügyosztálya ebben a feladatban a legmesszebbmenő támogatásban részesített. A főváros csatornázási ügyosztálya rendelkezésemre bocsátotta a leereszkedéshez szükséges felszerelést s Erdélyi József mérnök úr vezetésével Gedeon Tihamér barátommal leereszkedtünk kötélen a IX. sz. 32.60 m mély aknába, hogy a víztelenítési mü 1.20 m magas csatornáit bejárva a víz eredési helyét megkeressük és a hőmérsékleti viszonyokat a helyszínén is megfigyelhessük. Ottjártunkkor (1935. február 4.) csupán a XI. és XII. sz. aknákból csurgott a víz a csatornába, a XIV. sz. akna alján pedig egy szabályosan kiképezett kutat találtunk, 1.75 cm-es vízoszloppal. Ez utóbbi aknában felülről nem észleltünk vízszivárgást. Az aknafal teljesen száraz volt, éppen úgy, mint a víztelenítési mű többi aknája, a fentemlítettek kivételével. Ezeket a viszonyokat a XIV—IV. aknasorra vonatkozólag a 2. ábra szelvényén szemléltetem, melyen a geológiai viszonyokat is feltüntettem. A feltöltés vastagságát az aknákat készítő Lefébre cég adatai szerint ábrázoltam, a budai márga dőlését pedig Papp Károly és Szontagh Tamás idézett munkája szerint rajzoltam meg. A XIV—XII. sz. aknák közötti csatornaszakasz teljesen száraz volt. A XIV. sz. akna alján levő kútból a felemelt csatornaszakaszon át nem juthat a víz a XII. és IV. sz. aknák között levő csatornaszakaszba, mely utóbbi szakasz így csak a XII. és XI. sz. aknák lecsurgó vizét és az időnkint lecsurgó csapadékvizet gyűjti össze, mely vízmennyiség a IV. sz. akna felé, az ittlevő vaskapu és gyenge ellenlejtés következtében megtorlódik, annyira, hogy errefelé már térdig vízben jártunk. Ez az összegyülemlett víz tölti meg a IV. sz. akna alját.