Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)
Dr. Horusitzky Ferenc: Adatok az Ördögárok-völgy krisztinaváros-tabáni szakaszának hidrológiájához
233 L) r. Horusitzky Ferenc Fontos volt tudni, hogy a XII. és XI. sz. aknák lecsurgó vize, mely az aknák falát vastag cseppköves bekérgezéssel is bevonja, milyen magasságban ered. Ennek megállapítása végett a főváros egyik búvárja, megbeszéléseink szerint végigvizsgálta a XII. sz. aknát felülről lefelé, melyet mintegy 23 m mélységig száraznak talált. 23 m mélyen az aknából egy 12 m hosszú csatorna ágazik el a Várhegy belseje felé, ahol a falazatlan budai márgában vakon végződik. A víz innen, a csupasz márgafalból tör elő, s jut részben a csatornán, részben az akna lukacsos téglafalán keresztül szivárogva, az aknába. Joggal tételezhető fel. hogy a XI. sz. aknában is hasonlók a viszonyok. 2. ábra. Szelvény a Vár víztelenítési müvének a XIV—IV. sz. aknák közötti szakaszán keresztül. (Pontozva = feltöltés, vonalozva = budai márga. fekete = víz, vízcsurgás.) Fig. 2. Profil des Entwässerungssystems der königlichen Burg zwischen der Schächten Nr. XIV—IV. (Punktiert = Schutt, schraffiert = Budaer Mergel, schwarz = Wasser.) A XIV. aknában levő kút vize két hőmérővel ismételten mérve 18 C° volt. A XII. és XI. sz. aknáknak a falon lecsurgó vize is ugyanilyen hőfokú lehet, csupán az aknafalon lecsurogva némileg lehűl. Itt 17.5 C°-ot mértünk. A IV. sz. aknában összegyűlt víz hőfoka természetesen még hidegebb, 16.5" C volt. A XIV. sz. akna kútjában a víztükör magassága a Duna 0 pontjától számítva + 21.7 m, a XII. és XI. sz. aknák vize pedig 22.5 m 0 pont feletti magasságból csurog alá. Az eddig elmondottakból és a bemutatott szelvényből két dolgot lehet máris megállapítani. Az egyik az, hogy az aknák vize 1908. óta, Papp Károly—Szontagh Tamás mérései óta lényegesen nem
