Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 101 re akadtak. A homokos talaj alatt kavicsos réteg következik, feküje kékes agyag, amely ezen a területen a pannoniai-pontusi korhoz tartozik. A pannon itt + 7.40 — + 15.70 m között, vagyis átlag + 11.22 m-nél kezdődik. A pannon rétegek közé vékony lignitréteg is települ. A talajvíz a pleisztocén homokos és kavicsos rétegeiben és a holocén homokos agyagban mozog egyenlő magasságban, a Duna 0 pontja felett + 14.48 — + 18.00 m között, átlag + 16.17 m magasságban. Ez a felszíntől számítva átlag 4.00 m mélységnek felel meg. A Népligettől keletre az Uj sertésállások nevezetű dűlő fekszik, amely városrész folytatása az imént tárgyalt Lapos-dűlő nevű területnek. Ezen keresztül folytatta útját a régi Városligetipatak, s így ez is laposabb területből áll, melynek jobb- és baloldalán a homokos felszín kissé emelkedik. A patak partjai kb. + 22.00 m magasan vannak a Duna 0 pontja felett, míg a laposabb terület hozzávetőleg 1 m-rel alacsonyabban fekszik. Az alapkőzet, a pannóniai agyag, itt + 15.00 m körüli magasságban telepszik: felette közvetlenül egy-másfél méternyire áll a talajvíz. + 16.00 — + 17.00 m-rel a Duna 0 pontja felett álló víztükörrel. A szomszédban levő Hizlaló-tér és környékének magassága + 19.94 — +21.57 m; az alapkőzet felszínének magassága + 15.75 — + 15.84 m a Duna 0 pontja felett, a talajvíz + 15.00 m körüli magasságban mozog. A Kúttó-dűlőben kezdődik a Városligeti-patak, amelynek a forrásai az Óhegy alján fakadnak. A terület itt állandóan mocsaras. A vizes területet az Illatos-árok volna hivatva részben levezetni. A Városligeti-patak kb. + 23.00 m magasságban veszi kezdetét; az alapkőzet helyzete itt + 16.00 m, s a talajvíz körülbelül + 21.00 méternél mozog. A Kúttó-dűlőnek a város határán levő részén még két kis csermely fakad kb. + 25.00 m-nyire a Duna 0 pontja felett; az alapkőzet felszínmagassága csak + 24.00 m és a talajvíz már félméternél elérhető. Innen a patakocska vize délkeleti irányban folyik, holott a Városligeti-patak északkeleti irányban lejt. A tulajdonképeni Kőbányai-domb peremén a térszíni magasság + 27 m és az alapkőzet + 25 m-ben kezdődik. A talajvíz + 20 m körüli magasságból ereszkedik a leírt terület felé. Az említett domb a fent jelzett magasságoktól a Duna 0 pontja felett + 54 — + 57 m-ig emelkedve éri el legmagasabb térszínét, s az alapkőzet ugyanakkor + 50 m-ig emelkedik. A domb legma-