Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

100 Horusitzky Henrik gasabb része, az izraelita temető táján, a budai királyi várpalotával van egy magasságban, s nem a Gellért-heggyel, mint azt gyakran állítják, mert a Gellért-hegy (már t. i. a nagy Gellért-hegy) még kb. 80 m-rel magasabban fekszik. Talajvízről a dombon már alig beszélhetünk. Némi talajvíz található abban a magasságban, ahol az alapkőzet kezdődik, tehát közvetlenül a levantei kavicsos takaró és a felső mediterrán, illetve a szarmata kőzetek, de még inkább a pannonrétegek határán. A takaró azonban annyira vékony és a vízgyűjtő terület olyan kicsi, hogy a talajvíz mennyisége is csak jelentéktelen lehet. A talajvíz szintjét könnyen megkapjuk, ha körülbelül fél m-t hozzáadunk az alapkőzet magasságához. Az itt levő kutak majdnem mind a pannoniai-pontusi rétegekből kapják vizüket. A terület artézi kútjai még mélyebb rétegekből, a miocén tengeri üledékekből táplálkoznak, amelyeknek ismertetése már nem tartozik tárgykörömhöz, vagyis a talajvízi viszonyok ismertetéséhez. A domb legmagasabb része a Keresztúri-dűlő, ahonnan a térszín minden irányban lejt. Köröskörül, amint említettem, + 27.00 m-ig, keleten csak + 44.00 m-ig. Épúgy az alapkőzet is alkalmazkodik a felszínhez, amennyiben + 50.00 m-től az is a jelzett határig, + 26.00 m-ig esik, kivéve a keleti oldalt, ahol + 42.00 mnél éri a határt. A tetőn sokszor már 2 m-nyire is elérhető a pontusi agyag. Az északi oldalon a takaró valamivel vastagabb, míg a többi oldalakon ismét majdnem a felszínig ér. A takaró levantei kavics, amelynek alján gyülemlik meg a kevés víz az alapkőzet magasságában. Onnan igyekszik a talajvíz az alacsonyabb területekre, de főleg déli és délnyugati irányban mozog az ott levő Kúttó-dűlőre, ahol állandóan mocsaras is a terület. Az egykori Városligeti-patakot főleg a dombról származó, levantei kavicsból fakadó víz táplálta. Magas vízállást a X. kerületből annak idején, az 1920. évben, nem jeleztek. Az akkor kiadott polgármesteri rendelet rendelkezésének, mely az összes kutakat összeiratta, a X. kerület is nagy pontossággal eleget tett, 544 ásott kútról szóló pontos jegyzéket szolgáltatva be, az 11566/1920. számú hivatalos átirattal: „Folyó év július hó 8-án kelt 71455/1920. tan. számú felhívásra, a X. kerület területén levő összes kutak jegyzékét van szerencsém mellékelni. 1920. év augusztus hó 12-én." Szükségtelen megjegyeznem, hogy a kutak nagyrésze a talajvíz normális vízállásának tanulmányozásánál, a hidroizohipszák