Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)
Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata
Budapest talajvize és geológiai vázlata 145 Zárszó. Aki a budapesti talajvízről szóló ezen tanulmányt végig olvasta vagy legalább végig lapozta, látja, hogy e közlemény az adatok halmazát foglalja össze. Számszerint 1271 megfigyelés alapján épült fel ezen munka, mely meggyőződésem szerint úgy gyakorlati, mint tudományos szempontból hézagpótló lesz Fővárosunk altalajának ismeretében. A munka kezdetben vontatottan indult, de később annál frissebb ütemben fejeződött be. Tanulmányom kezdete 1920. évig vezethető vissza, amikor a budapesti, feltűnően magas talajvíz-állás idején azon megtisztelő megbízást kaptam, hogy az erre vonatkozó adatokat összegyiijtsem. Később a munka elaludt, míg a mult év nyarán a székesfővárosi polgármester úrtól újabb megbízást kaptam a budapesti talajvízzel való foglalkozásra. Mindenki, aki ismeri feladatom természetét és tanulmányomba csak beletekint, tisztában lesz azzal, hogy az egy ember munkáját meghaladja. Hogy én mégis vállalkoztam erre a feladatra, az csak annak tulajdonítható, hogy minden oldalról hathatós támogatásban részesültem, főleg a Székesfőváros részéről, de magánkörök oldaláról is, akikről erkölcsi kötelességem a zárszóban megemlékezni. Dr. Sipőcz Jenő jelenlegi főpolgármester indította meg annak idején Budapest, egyelőre dunabalparti része talajvízi viszonyainak tanulmányozását. Az ügyet néhai Borvendég Ferenc akkori alpolgármester is melegen támogatta, s fontosságát Szendy Károly jelenlegi polgármester is hangsúlyozván, a munka Király Kálmán székesfővárosi tanácsnok vezetése alatt megindult. Igen nagy részt vett ki a munka irányításában Zaitz László műszaki főtanácsos is. Hogy feladatomat befejezhettem, azért a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatóságát is köszönet illeti, mivel dr. Lóczy Lajos az adatok feldolgozását az intézetben engedélyezte. Az adatokat túlnyomórészben a Székesfőváros illetékes osztályaitól szereztem. Az adatok egyik tömege a II. ügyosztálytól származik, a másik rész a székesfővárosi vízművektől ered. Mindkét ügyosztály, amint szükségesnek mutatkozott, többhelyütt új fúrásokat mélyesztett az altalaj-viszonyok megállapítása céljából. A vízműveknél nagy segítségemre voltak Paulovits Viktor vezérigazgató, majd Mihalkovits Miklós és Haffner Károly igazgatók, akik mind a szelvényeket, mind a fúrási jegyzékek összeHidrológiai Közlöny XV. 10