Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 133 Összefoglalás. Magyarázat a IV. számú melléklethez. A IV. számú mellékleten három hosszszelvényt látunk. A legfelső Ny—K-i, a középső ÉNy—DK-i, az alsó DNy—ÉK-i irányú. Mindhárom szelvény a Dunánál kezdődik és a határig terjed. A szelvényeket egyenlő hosszúsági és magassági léptékkel szerkesztettem meg, hogy a valósághoz hűen ábrázolhassam a viszonyokat. A szelvények megszerkesztésénél elhagytam a homokos cs kavicsos takarót, részint a levantei, pleisztocén és holocén takaró vékonysága miatt, részint azért, mivel csupán az alapkőzet megrögzitésére fektettem a súlyt. Feltünteti a szelvény az egyes szinklinálisokat és antiklinálisokat, látjuk az egyes koroknak egymáshoz való viszonyát és a képződmények hozzávetőleges vastagságát. Többhelyütt még hozzá kell képzelni egyes törési vonalakat, amelyeket kicsiségüknél fogva a szelvényekre ráfektetni nem igen volt lehetséges. A szelvényen csupán a dunamenti nagy törés látható. A két első szelvényen a legfiatalabb harmadkori képződmény a pontusi-pannoniai kori, amely a keleti és délkeleti részen az alapkőzetet képviseli. Utána következik a szarmaciai képződmény, amely mind a három szelvényben szerepel. A felső mediterrán-rétegek főleg csak a második szelvénynél uralkodnak mint alapkőzet, mert az elsőnél és u harmadiknál csak jelentéktelen szerepet játszanak. Ugyancsak kisebb a szerepe a vulkanikus agyag és tufa rétegeknek. Annál nagyobb területen telepszik a kiscelli és felső oligocén agyag mint alapkőzet vagy hordképes talaj, amelyet mindhárom szelvénynél kibukkanni látunk. A budai márga csupán a Duna közelében fordul elő. A középső szelvénynél fel vannak még rajzolva az eocén márga és a triász dolomit, ezek az artézi kút fúrásakor kerültek napfényre. Ha végignézünk a szelvényeken, látjuk, hogy az egész terület le van nyesve, eleroclálva, és körülbelül a Duna 0 pontjánál helyezkedik el a különböző korú alapkőzet. A szelvények hosszúsági és magassági mértékének az aránya, mint említettem, 1:1-hez.