Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata

Budapest talajvize és geológiai vázlata 101 szon + 19.00 m-től + 10.50 m-ig, vagyis 100 m-enkint 18 cm esést mutat. A Rákos-völgy talajvizének az esése a következő: a Fürediutcánál a talajvíz + 17.00 m körüli magasságban mozog, a Paskálmalomnál + 13.00 m magasan, a Csömöri-útnál + 11.50 rn, az Erzsébet királyné-útnál + 10.00 méter körül és a Nyugati-pályaudvar sínpárjánál hozzávetőleg + 9.50 méter magasan szivárog északnyugati irányban a Duna felé. A talajvíz eszerint a jelzett hosszúságú útvonalon 7.50 m-t esik, ami 100 -enkint 16 cm fcsésnek felel meg. A Rákos-patak jobboldali domblejtőjén a talajvíz a patak irányában felfelé haladva emelkedik, az Eperjesi-útnál, 850 méteres vonalon, az esése 100 m-enkint csak 12 cm, az Istvánffy-utcában már 53 cm, a Füredi-útnál pedig már 70 cm körüli esést lehet mérni. Ezek természetesen csak átlagos számok, amelyek főleg azt bizonyítják, hogy itt a talajvíz északkeleti irányból folyik a Rákospatak féle, majd tovább, az a vízmennyiség, ami a patakon le nem folyik, Budapest altalajában folytatja útját, ahol azután a mélyebb pincékben feltör, vagy legalábbis az alagsoros helyiségeket nedvesíti és levegőjüket egészségtelenné, nyirkossá teszi. Általában azt mondhatjuk, hogy a Rákos-patak jobb oldalán a talajvíz a Duna 0 pontja felett + 8.00 — + 19.00 méter magasságokban folydogál déli, majd délnyugati irányban. A Rákos-patak baloldali része egészen az Aréna-útig a pleisztocén terraszhoz tartozik, amelyet különböző irányú völgyek szelnek. így az egyik völgyület a Horthy Miklós-kertvároson keresztül húzódik, a rákosfalvai Templom-tértől északnyugati irányban a Rákos-völgyig, ahol a Paskál-malom alatt, a Lipótvár-utcánál torkollik bele. A völgyület felszíni lejtése, 2400 méteres vonalon, kb. 5.00 méter (+ 20 m-től + 15 m-ig). A talajvíz itt + 15.50 intői + 12.50 m-ig esik. Az esés kb. 100 m-enkint 12.5 cm. A második völgy, amely még a közelmúltban nyitott patak volt, a Városligeti-patak völgye. Ez a Hungária-körút és a Kerepesiút találkozásánál lép a XIV. kerületbe, s onnét északnyugati irányt követve, a régi lóversenytéren, a Városligeten keresztül, az Állatkert végén, az Aréna-út és a MÁV találkozásánál hagyja el a kerületet. Annakidején a Városligeti-patak ott az eredeti Rákos-patakba torkollott. A XIV. kerületen keresztül a 3600 méter hosszú völgy talpa kb. csak 2.00 m-t lejt. A talajvíz benne közel + 11.00 m-től + 6.50 m-ig esik, vagyis 100 méterenkint hozzáHidrológiai Közlöny XV. 7