Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez

Adatok az Ipolyvölscy hidrológiájának ismertetéséhez 45 nyi területeken miféle változatos képződmény sorozatokat és mennyi szerkezeti hatást, stb. kellett elhanyagolniok, azt minden geológus kartársunk tudhatja, aki csak a Magyar Középhegység területén járt. Tárgyunk egyik, kisebb részletével Sóbányimk 1904-ben megjelent „A Duna balparti mellékfolyóinak hydrographiája — különös tekintettel a terrasse képződményekre" című munkája

1 foglalkozott. Ebben nagy általánosságban kiterjeszkedik az Ipolyra is. (121—127. stb. 1.) Azonban csak igen röviden, főképen a bécsi térkép alapján. Mindössze néhány kis részlet megszemlélésével, mert erre már úgylátszik — hasonlóképen mint a Nyitra- és Garamvölgyre, nem futotta ideje, stb. Ellenben a Vágvölgyet elég nagy részletességgel bejárhatta. így azután egyrészt az autopsiának, másrészt a geológiai adatoknak hiányából, illetőleg az utóbbiaknak számos helyt meg nem felelő voltából kifolyólag — sok tévedés, sőt ellentmondás is belekerült munkájába. Pl. a Triász elterjedési térképénél. Igaz, hogy az ilyeneket csak a megelőző emberöltő szemüvegén keresztül szabad ma tulajdonképen néznünk. És azt is számításba kell vennünk, hogy Sóbányi nem foglalkozott aktíve geológiával s így az irodalmi homályosságokkal és tévedésekkel nem igen tudhatott megbirkózni. Eredeti megfigyelései azonban főkép a Vágvölgyéből, amelynek szakaszait részletesen bejárhatta, mindig maradandó becsüek lesznek. Ellenben, mint az legtöbbször történni szokott, felállított elméletei és magyarázatai — pl. a kárpáti ősmagok keletkezését illetőleg, amelyek a mai geotektonikával homlokegyenest ellenkeznek, természetesen más elbírálás alá esnek. A. Területünk általános áttekintése és beosztású. Az Ipoly vízkörnyéke Hont és Nógrád megyék 6783 km

2-nyi területének kb. a háromnegyed részét foglalja el: melyhez még Gömörből járul a Szuhavölgyi keskeny sáv. Az Ipoly különösen hidrographiai és forgalmi szempontból egységes rendszerré alakított ki több geológiailag elütő területrészt, amelyek orográfiailag is eléggé különböznek egymástól: felépítésük és szerkezetük eltérő voltánál fogva, melyek tehát egyébként a differenciálódási folyamatok tényezői szoktak lenni. Ez is mutatja, hogy a hidrográfiai helyzet milyen nagy fontosságú összekötő, egységesítő tényező úgy természeti, mint emberi szempontból. 1 Math. Természettud. Közlemények XXVIII. 3. sz.