Hidrológiai Közlöny 1934 (14. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez

46 Dr. Noszky Jenő A fenti részletek közül az Ipoly forrásvidékén, Nógrád ÉK-i sarkában s a gömöri sávon a régi variszkusi hegyrendszerbe tartozó Vepor tönkhegységének DNy-i, végső nyúlványai foglalnak helyet. Ez régi, paleozoos képződményeknek összegyűrt és vulkánikus kií 11- feltörésekkel erősen átjárt, s még erősebben kontaktizált, kristályos paláiból, stb. áll elsősorban. A Vepor DNy-i csapásának folytatásában, az Ipolytól É-ra két fiatal, vulkáni felhalmozódásokból keletkezett hegység foglal helyet: a Veporhoz csatlakozó, de tőle, elütő anyagán kívül, még erős vetővel is elvágott Osztrovszki hegység s ettől nyugatra a Selmec-Korponai völgyön túl következő testvére, a Magyar Érchegység honti részlete: a selmeci, vagyis más néven Szitnya csoport. Alattuk pár helyt kibújva, továbbá a mély fúrásokban — megtalálni a régibb képződményeket, főkép a Vepor kristályos paláit. Az Ipolyvölgy déli oldalát a Börzsönynek és Cserhátnak az előbbiekkel hasonló korú és anyagú, fiatal vulkáni hegyvidékei alkotják. A Cserhátnak ÉK-i folytatásában pedig a Nógrád-Gömöri bazaltvidék pár régebbi andesittömzzsel megtűzdelt, alacsonyabb hegyvidéke foglal helyet, az Ipoly völgy DK-i oldalát alkotva. Ez utóbbi voltaképen már az Ipolyvölgy belső régióit is felépítő miocén-oligocén táblákon fekszik s a megfelelő tengeri és terresztrikus rétegekkel kitöltött medence-feltöltődés magasabban maradf része. A medence kitöltés többi részei ma már csak összevagdalt, alacsony dombságot alkotnak. Ebbe vágódott bele a szorosabb értelemben vett Ipolyvölgy. Végül pedig Ny-on egy keskeny sávon a Kisalföld sülyedésében részt vett, Garam-Ipoly közti, fiatal dombvidék medencekitöltő rétegei is vízkörnyékéhez tartoznak. A teljesség kedvéért fel kell említeni még a Középhonti részeken levő, pár triasz-eocén korú rög maradékot és a DNy. nógrádi rögek idetartozó, Romhány-petényi csoportját. Ezek azonban aprói és erősen megkopottak lévén, csak kisebb mértékben jönnek számításba az általánosabb hidrológiai viszonyok kialakításánál. Tehát öt, illetőleg hat hegyvidék és egy hatalmas terjedelmű feltöltődési medencebázis, meg a kisalföldi sülyedési perem (III. szelvény.) és a hegy rögök szerepelnek folyónk völgyének kialakításánál, mely tehát már ennek következtében is erősen változatossá lesz. B. Területünk felépítési (stratigraphiai) elemei. Az Ipoly vízkörnyékének felépítésében szereplő elemeket, illetőleg rétegeket a következő, összefoglaló táblázat formájában kísér-