Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Rohringer Sándor: Talajvízszínmegfigyelések a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területén

Talajvízszín megfigyelések a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területén. írta: Rohringer Sándor. A talajvíz mozgásának és elhelyezkedésének felderítését sem az elméleti, sem a gyakorlati hidraulika nem méltatja oly mértékben, ahogy azt a körülmények indokolttá tennék, pedig a talajvízszin ingadozása, annak vonulási iránya, fontos a folyók vízállása, a lecsapolások, öntözések és az ivóvízbeszerzése szempontjából. Magas talajvízállásnál nem fejlődhetik jó mezőgazdasági kultúra, de ugyanígy nem kívánatos a növényi kultúra érdekében a talajvíznek mély állása sem. A tavaszi nedvesség egyik raktározója a föld, s minél tovább tudjuk megtartani benne kellő mélységben a nedvességet annál jobb annak művelése. És elképzelhető, hogy befolyásolni is tudjuk a talajvíz állását a földfeletti gátak építéséhez hasonlóan talajszín alatti impermeábilis gátak építésével. A hidrológia egész vidékekre és országokra szóló általános érvényű képleteket igyekszik felállítani felszíni vízlefolyások mértékére nézve, holott a felszíni lefolyás, a párolgás és elszivárgás a legszorosabb összefüggésben lévén egymással a felszíni lefolyás nagyságát mindenkor befolyásolja a talajvízszín magassága és világos, hogy a felszíni lefolyás mennyisége a másik két tényezőnek beható figyelembevétele nélkül pontosan meg nem állapítható, vagyis ha felszíni lefolyásról beszélünk ugyanazon csapadék mennyiség mellett az mindig a talajvíz magasságának is függvénye, s ez utóbbi, mint feltétel a számítások allikalmával gondos felderítésnek vetendő alá. Lecsapolások, öntözések tervezése csupán geodéziai felvételek alapján, rendszeres talaj és talajvízszin kutatások nélkül a problémák hiányos megoldásához vezet. A nagy Magyar Alföld talajvízszínének ingadozását eddigelé kevéssé figyelték meg, holott nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen mérvű időközönként a víz-