Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Einczinger Ferenc: Esztergom melegforrásai

Esztergom melegforrásai 83 Évekkel ezelőtt a vízhozam ingadozás egy rendkívüli esetére hívtam fel a Földtani Intézet figyelmét. 1927 december 24-én a forrásoknál erős fojtó szagú gázömlés volt észlelhető, ezzel egyidejűleg a főforrás vízhozama csökkent, öt napig volt ez így, azután a víz újból teljes erővel tört fel, miközben földmoraj hallatszott. Véleményem szerint egy föld üreget megtöltő gáztömeg talált kiutat az artézi kúton át, a szünetelés alatt pedig az üreg töltődött meg a forrás vizével. A fúrást eszközlő Zsigmondi mérnök, majd a Raky Az esztergomi Széni István artézi fürdő látképe. r. t. is akadt fúrás közben ilyen föld üregre. A Földtani Intézet általában elfogadta feltevésemet, az esetet, a kút öt napos szünetelését, karsztvízi jelenségnek véli. Legvalószínűbb ugyanis, — a Földtani Intézet szerint —, hogy a főforrás vize a mélységben fekvő mész dolomit egy üregét (barlangját) nyitotta meg, amit egyszerű oldás útján is elérhetett. Hogy a levegővel telt üreg vízzel való megtelése alatt ennek levegőtartalma ömlött ki és nem valamely gáz, — mondja a vélemény — az már onnan is következik, hogy a levegőnél könnyebb gázok inkább növelik a vízre ható felhajtó erőt, de azt nem csökkentik. Sajnos ez irányban biztos megállapításunk nem lehet mert a kiömlő lég vagy gáz a szünetelés idején nem fogatott fel és így tisztán tapasztalati következtetésre vagyunk utalva. Az Esztergomi Takarékpénztár R.T., Szent István artézi fürdő telepének tervszerű, fokozatos fejlesztése érdekében még az 1909. évben elhatározta, hogy telepén, a fennálló több-kisebb (18—26 méter mély) meleg vizű kúton kívül egy elérhető legmélyebb fúrású, nagy tömegű, melegebb vizet szolgáltató ártézi kútat fúrat. 6*