Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Einczinger Ferenc: Esztergom melegforrásai

84 Einczinger Ferenc: Esztergom melegforrásai Az 1900. évben megvásárolt és a hagyományok szerint a török időkből származó régi Malya-féle fürdőházat, nagy nyílt uszodával egészítette ki. A fürdőtelep telkének folytonos bővítése után 1909. évben fogtak hozzá a mélyfúráshoz. Az artézi kút mély fúrását Zsigmondi József mérnök vállalatában 1909. évben kezdte meg az Esztergomi Takarékpénztár R.T. majd mivel a föld mélyében a kézi erejű fúrás nem bírt áthatolni az altalaj keményebb kőzetén, a fúrással a Raky féle németországi mélyfúró vállalatot bízták meg 1910. évben. Ez utóbbi gőzüzemmel hajtott fúrógépe 323 méter mélységig jutott le és a fúró csövet Mannesmann acél csővel bélelte ki. E mély kút vízszolgáltató képessége napi 200.000 Hliter, a víz önként száll fel, hőmérséklete 29° C. E fúrásból felszálló vizet Hankó Vilmos dr. elemezte meg. Vizsgálata szerint: I. 1000 gramm vízben a) elektropositiv ionok: Calcium-ion Magnesium-ion Natrium-ion Vas-ion Kalium-ion Aluminium-ion Lithium-ion Mangan-ion b) elektronegativ ionok: Hydrocarbonat-ion 0.4373 Sulfat-ion 0.0744 Chlor-ion 0.0213 Kovasav (meta) 0.0423 Szabad széndioxid 0.1991 II. Az ionok sókká alakítva 1000 gramm vízben: Calciumhydrocarbonat 0.2948 gramm. Magnesiumhydrocarbonat 0.2445 „ Calciumsulfat Chlornatrium Aluminiumsulfat Vashydrocarbonat Chlormagnesium Kaliumsulfat Manganhydrocarbonat Lithiumhydrocarbonat Kovasav (meta) összesen 0.7345 gramm. Szabad széndioxid 0.1991 „ A víz hőmérséklete 29<>C. Kimutatható volt még: strontium. 0.0964 gramm. 0.0423 0.0097 0.0042 0.0034 0.0026 0.0001 0.0005 0.0803 0.0246 0.0164 0.0133 0.0085 0.0073 0.0016 0.0009 0.0423 Hankó Vilmos dr. a Sz. István artézi főforrás vizét az elemzések tanúsága szerint a tiszta hévvizek — akrothermák — közé sorozza. Összetétel és hőmérséklet dolgában legközelebb áll Bodendorf, Budenwelier, Johannesbad, Landeck, Neuhauss, Römerbad, Schlangenbad, Tobelbad, Warmbad, Wildbad és Wolkenstein hasonló természetű vizeihez. Az új kút kielégítő vízmennyisége adta meg a fürdőtelep további fejlesztési lehetőségét és így épült fel 1911 évben az új fedhető vasbeton uszoda, majd újabb telek terjeszkedés mellett 1927. évben az 50 méter hosszú vasbeton medencéjű verseny uszodának alkalmas Strand fürdő, mely Esztergom város évről évre visszatérő idegenforgalmának alapját képezi.