Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Einczinger Ferenc: Esztergom melegforrásai

Esztergom melegforrásai. Irta: Einczinger Ferenc. Esztergom melegforrásai a természet ritka ajándékai, keletkezésük révén szorosan összefüggnek a festői táj geologiai felépítésével. A Szent Tamáshegy délnyugati lábánál, a Duna közvetlen szomszédságában fakadnak, annak a nagy törés vonalnak a mentén, hol a Pilis hegység mesozoos tagjai a mélybe zökkentek. A források közül az egyiket mélyfúrással bővítették s annak hozama ezáltal megsokszorozódott, hőfokát növelni és összetételét pedig állandósítani sikerült. A Duna aluviális síkságának s a Szent Tamáshegy fiatal harmadkori képződményeinek határán már századok óta ismeretesek voltak e szivárgó hévforrások; a mai Fürdő Szálló helyén levő „hévvíz mocsár" lóusztató volt. A Szent Tamáshegy maga alsóoligocén u. n. „hárshegyi homokkő" színtjének megfelelő többé-kevésbbé laza kőzetekből áll*. A legalsó feltárt réteg meszes kötőanyagú homokkő, mely fokozatosan megy át homokosabb, agyagosabb rétegekbe, a tetején az agyag uralkodik, mely már a kiscelli agyagba való átmenet. Ez legjobban a domb északkeleti részén tanúlmányozható. A rétegek dőlése északkeleti 5—10° alatt. A Szent Tamáshegy délnyugati meredek lejtője jelzi a fent említett nagy törésvonal irányát, itt egy nyugat-észak-nyugat és keletdél-keleti irányú lépcsős vetődés rendszert kell feltételeznünk. E vetődések mentén törnek elő a Várhegy, a Szent Tamáshegy és a Kis Dunaág között a hévforrások, a mesozoós alaphegységből s a rájuk települő impermeabilis kőzetek alól — tehát a budai hévforrásokhoz hasonlóak. Nemcsak Esztergomban, hanem a törésvonal mentén máshol is Sárisápon 35° C, Ebeden 19° C, Dunaalmáson 24° C is megtalálni a felszálló hévvíz nyomait. Az esztergomi melegforrások hőfoka, vízhozama állandónak mondható. A víz 29° C hőfoka télen illetve magas vízálláskor sem ingadozik bizonyítva azt, hogy nagy mélységből ered, s hogy a Duna vizével illetve talajvízzel nem keveredik. * Rozlozsnik Pál főgeológus úr adatai szerint.