Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja
72 Dr. Schr öter Zoltán tartalmát a csővezetékből veszi fel s a víz aggresszívitását az abban elnyelt gáz okozza. Felkérésére Ernyei Ödön, a Székesfővárosi Vegyvizsgáló Intézet fővegyésze ismét megvizsgálta a vizet s a vízmintát különös gonddal úgy vette, hogy a vízben elnyelve lévő gázok ki ne szabadulhassanak. E vizsgálat eredménnyel járt, mert megállapíttatott, hogy a víz elnyelve szénoxisulfidot (COS) tartalmaz, amely a csőhálózatban levő nagy nyomás alatt a vízzel chemiailag egyesül s cserebomlás útján nagy mennyiségű aggresszív szénsavvá és kénhidrogénné alakul át. Míg az első a csövet támadja meg, addig a másik a víznek kellemetlen szagot kölcsönöz s így a gáz eltávolítása szükségessé vált. A bekért különböző rendszerű tisztító berendezések közül a város a Halvor — Bréda berlini cég szabadalma mellett döntött s az ő rendszere szerint nyitott permeteztető gáztalanító berendezést létesített, amely 1932 elején jött üzembe. E berendezés a vizet elporlasztja, amikor is az elnyelt gáz kiszabadul. A kiszabadult gáz szűrt, komprimált levegővel kifúvatik. Az öszszegyülő víz kvarckavicson átszűrve kerül a csőhálózatba s minden tekintetben kifogástalan. Az artézi kút hatású a természetes hévforráscsoportra. Miután a fúrás az egri hévforráscsoport közvetlen közelében történt, előre várható volt, hogy a fúrás a természetes úton felfakadó hévforrásokra hatással lesz, nevezetesen a hévforrások jelentékeny víztömegét esetleg némileg apaszthatja. Evvel a körülménnyel azonban az egri „Városi Fürdő R. T." eleve számolt is és a fúrás ellen kifogást nem emelt, miután a fürdők is a részvénytársaság révén a város lakosságának kezében vannak, amelynek részére a vízvezeték is készült. Feljegyzésre érdemes, hogy a felszökő hévforrások közelében mélyített fúrás milyen hatással volt a természetes csatornáikon felfelé törekvő hévvizekre. Erre vonatkozólag néhai Bárány Géza, a „Városi Fürdő R. T." igazgatója volt szives értékes megfigyeléseket rendelkezésemre bocsátani. A naponkint vezetett napló szerint attól az időponttól kezdve, hogy a fúrás felszökő hévvizet fakasztott, több ízben voltak iszap feltörések s április 21-től kezdve a hévvizű fürdőknek, vagyis a természetes úton felszálló hévforrásoknak a vizén apadás volt észlelhető és a hőmérsékletük is átlag 1 C°-al alászállott. Részletes adatok a következők: 1926 április 6-án d. u. 4 órakor iszapfeltörés volt a női uszodában; ugyanolyan, amilyen a földrengések jelentkezésekor szokott feltódulni. A fürdő vize másnap délután még szürkés színű volt, de harmadnapra megtisztult. Április 12-én éjjel ugyanott újból iszapfeltörés volt.
