Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja

Az egri vízvezeték liévvizű artézi kútja 73 Április 14-én, az úgynevezett „kis-tnosodá"-ban, ahol az egri lan­gyosvizü hévforráscsoport egyik forrása fakad, az első lényegesebb iszapfeltörés történt. A forrás másnapra már megtisztúlt. Április 18-án d. u. 2—3 óra között ugyancsak a „kis tnosodá"-bam ugyanolyan mértékben, mint előbb, újabb iszapfeltörés volt. Április 19-én este fél 7 órakor erős iszapfeltörés volt újból a „kis mosodá"-ban. Ez alkalommal a vízszín fölé emberderéknyi vastagságban 1 m magasan szökött fel az iszapos víz a forrásból. A mosoda vizét le­eresztve, sárgás- vöröses iszap rakódott le a mosoda fenekén s a fel­törés helyén 1—1.5 m mély tölcsér keletkezett a 2. sz. forrásnál. Április 20-án este 7 órakor a „kis mosodá"-ban egy kisebb iszap­feltörés volt. Április 23-án Bárány igazgató úr közlése szerint a női uszodában a források nyugtalanok voltak, de azután április 29-ig iszapfeltörés nem történt. Későbbi időpontokról adatokat már nem kaptam, valószínűleg, megszűntek az iszapfeltörések. Kétségtelennek tekinthetjük, hogy a fúrás létesülése után történt gyakori iszapfeltörések okozati összefüggésben állottak a fúrás lemélyí­tésével s ezzel kapcsolatban történt hidrosztatikai egyensúly megválto­zással. Azelőtt csak a legnagyobb ritkaságként, földrengésekkor történ­tek iszapfeltörések. Az új fúrás eleinte a természetes hévforrások vízhozamára befo­lyást nem gyakorolt.. Majd, miután hosszú időn, hónapokon át tetemes vízmennyiség folyt el foglalás nélkül a vízvezeték létesítése előtt, néhai Bárány (7. közlése szerint észrevehetővé vált, hogy a természetes hév­források vízhozama csökkent. Nevezetesen 1926 április havában (22-ike óta) már a női uszoda kiürített medencéje csak 9 és fél óra alatt telt meg, holott a fúrás mélyítése előtt 4V2—5 óra alatt telt meg. A férfi uszoda medencéje ápr. 22-e óta 16 óra alatt telt meg, holott azelőtt már 6V2—7 óra alatt megtelt. Ma, a végleges vízvezeték létesülése után megint jóval hamarább telnek meg a vízmedencék a kiürítés után, tehát gyakorlatilag a fúrás előtti állapot állott helyre. Felemlíthető még, hogy a természetes hévforrások hőfoka a fúrás létesülése után néhány hónappal n. Bárány igazgató úr szerint kb. 1 C°­kal csökkent (gőzfürdő, 5. sz. tükörfürdő, női uszoda). Ez a jelenség úgy rnagyarázható, hogy az artézi kútfúrás okozta vízelvonás következtében a régi természetes forráscsatornákon kevesebb hévvíz tör fel, mint az­előtt; a forráscsatornák legfelső része elég nagy vastagságú alluviális kavicsrétegen halad át. Ebből a kavicsrétegből pedig az eddiginél nagyobb mennyiségű talajvíz áramolhatott a hévforrásokhoz s ez a talajvíztöbblet

Next

/
Oldalképek
Tartalom