Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja

66 Dr. Schröter Zoltán A vízvezeték részére való vízszerzés különböző lehetőségei. Említettem föntebb, hogy a belterületén fakadó hévvizeket vette a város képviselőtestülete elsősorban számításba a vízvezetéknek vízzel való ellátásánál. Ezenkívül még a következő források, illetve területek jöhettek számításba a vízvezeték ellátásánál; 1.) A felsőtárkányi malomtó forrásai. Ezek bővizű források, de távol esnek Egertől, amennyiben az országút mentén mérve kb. 9 km-re vannak Eger északi végétől. 2.) A felnémeti harmadkori medencében fúrandó fúrások. A felnémeti harmadkori öböl fenekén helyenkint jelenlévő mesozói (triász) mészkő vizet tartalmaz s abba belefúrva a legnagyobb valószínűség szerint felszökő artézi víz volna nyerhető. Ilyen terület pl. a Berva forrás környéke. A már megszűnt „Érseki Szénbánya R. T." Felnémettől északra, a felnémeti Öreghegy déli lejtőjének alján, a Berva forrástól DNY-ra, 1 km-re szénkutatás céljából 1924-ben fúrást mélyíttetett, amely 127 mm átmérővel 187 m mélységre hatolt. A fúrás a felsőbb rétegekből Kiss Károly ny. bányaigazgató úr szerint 23, 44 és 82 m mélységekben kapott kisebb mennyiségű vizet; ellenben 160 m mélységből nagy menynyiségű víz tört fel a triász mészkőből. A felszökő víz a csőmegtoldás alkalmával 10 m magasságra emelkedett fel s a felszínen Kiss K. szerint percenkint kb. 800—1000 1 vizet szolgáltatott. Ez 24 óránkint 1,152,000— 1,440,000 1 (1152—1440 m

3) víznek felelne meg, ami kb. 1/3 része volt az Eger városvízvezetéke által szükségelt vízmennyiségnek. A fúrást eltömték s 1925-ben, ottjártamkor csak kevés víz szivárgott ki belőle, amelynek hőfokát 17° C-nak mértem. A Berva forrás táján tehát a neogén öböl fenekén előforduló triász mészkőből néhány 150—200 m-es fúrással valószínűleg szintén biztosítható lett volna jó minőségű víz a vízvezeték részére, azonban a fúrások mélyítésének költségein kívül még számításba kell venni azt is, hogy ez a terület Eger város északi részétől kb. 5 km távolságra fekszik. 3.) A felnémeti völgy holocén kavicsos homokos üledékének vize, Felnémettől északra, az Eger folyó völgyében és ÉK-re a Tárkányi patak völgyében a patakokat széles alluviális síkok kísérik. E völgy síkok a felszín alatt kavicsos-homokos üledékekből állanak, amelyek bőven tartalmaznak talajvizet. Mivel a széles völgy vizet áteresztő rétegeiben mozgó talajvíz a Bükk hegységből lefelé irányuló patakok által állandóan tápláltatik, e rétegekbe mélyülő nagyobb átmérőjű gyűjtőkutak segélyével a város részére szükségelt vízmennyiség valószínűleg szintén biztosítható lett volna. Ez a terület is kb. 4 km-re fekszik a város északi