Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja

Az egri vízvezeték liévvizű artézi kútja 67 végétől. Egyébként a felnémeti hordógyár szintén ilyen nagyobb átmérőjű talajvízkútból nyeri vízszükségletét.

3 A vízvezetéki artézikút fúrása s unnak földtani szelvénye. Egeiváros képviselőtestülete úgy döntött, hogy az egri hévforrások közelében furat új artézi kútat, ami által megtakaríthatja az előzőleg említett vízterületeknél azok távolsága miatt számbaveendő, aránylag drága vízvezetéki esővezeték lefektetését. A város képviselőtestülete ezek után megbízta Zsigmondy Béla budapesti céget azzal, hogy a városi vízvezeték részére a tervbevett artézi kútat megfúrja. A fúrás helye a Fürdő utca parkocskájában, a férfi és női uszoda forrásaitól kb. 70—70 m távolságra jelöltetett ki. Az artézi kút fúrását Zsigmondy Béla 1925 december 5-én kezdette meg s 1926 január 28-án a várt eredményt elérte. A fúrás teljes mélysége 60.74 m. /. ábra. A vízvezetéki ártézi kút kornyékének földtani szelvénye. Földtani szelvénye a következő: 0.00— 2.00 m Barna húmuszos agyag feltalaj. 2.00— 7.50 m Homokos kavics (az Eger folyó régi hordaléka). 7.50 — 25.50 m Riolittufa 25.50 — 33.20 „ Fehéresszürke agyag 27.80 m-ben kevés pirittel és világosszürke szarukövei. 33.20 — 36.50 „ Szürke homokkő 3b.au 41.U0 „ Vörhenyesbarnás homokos kavicsos agyag. 41.00 — 49.00 „ Fehéresszürke agyag. 49.00 — 51.20 „ Szarukőkonglomerátum, vörös vasas agyag kötőszerrel (és pirit kristályokkal). 51.20 — 60.74 „ A fúrási anyag szürke szarukőtörmelék és kvarcpala törmeléke. 55 m-ig kevés pirittel. 3) Megjegyzendő, hogy Kger városában eddig is volt egy kisebb jelentőségű vízvezeték, amely a Felsötárkánytól délre kb. 1 km.-re fekvő forrásból nyerte vizét. Ez azonban csak a dohánygyárat látta el, s ezenkívül időnkint néhány közkutat is táplált.