Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Schréter Zoltán dr.: Az egri vízvezeték hévvízű ártézi kútja
F Az egri vízvezeték hévvizü artézi kútja. Irta: Dr. Sehr ét er Zoltán. Eger város képviselőtestülete 1925 július hó 6-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a városnak egészséges ivó és használati vízzel való ellátása céljából vízvezetéket építtet s a vízvezeték táplálására szolgáló vízíő megállapításáról gondoskodik. Ugyanakkor a csatornavezeték kiépítése is elhatároztatott. A város képviselőtestülete eredetileg az egri hévforráscsoportnak a felhasználására gondolt. A város polgármesterének felszólítására ebben az ügyben úgy nyilatkoztam, hogy az egri hévforráscsoport egyik forrásának felhasználása helyett helyesebb volna egy fúrást mélyíttetni a források közelében és pedig azoktól nyugat felé, mert ezáltal a hévvizet teljesen tisztán, a talajvíz hozzákeveredése nélkül, tehát a fertőzés lehetőségének a kizárásával, közvetlenül lehetne nyerni, 1 továbbá a fúrásból a víz nagyobb nyomással jönne fel s magasabbra emelkednék a föld színe fölé. Figyelmeztettem azonban az illetékeseket arra, hogy a hévvíznek vízvezeték céljaira való felhasználásának hátrányos oldala is lehet. És pedig a víz elég magas mészkarbonát tartalma, továbbá a magas hőfok (kb. 32° C) -esetleg nem lesz előnyös a vízvezetéki hálózatra. A magasabb hőfokot illetőleg utaltam azonban arra, hogy az alföldi városokban helyenkint az artézi víz szintén elég magas hőfokú s ilyen helyeken a vizet a pincékben lehűtik s ez Egerben is megtehető volna. A hévforrások vegyi elemzésének eredménye 2 pedig reményt nyújt arra, hogy az esetleg fúrandó kút vize sem fog a megengedhetőnél nagyobb mennyiségű mészhidrokarbonátot tartalmazni, s így a fúrás vize a vízvezeték táplálására alkalmas lehet. ') Itt gondolnunk kell pl. Miskolc város esetére, amely város vízfője, a görömliölyi Tapolca forrásai időnkint nem teljesen kifogástalan vízzel látják el a város vízvezetékét. 2) Lásd Cserey és Weszelszky elemzéseit, Schröter Z.: Az egri langyosvizű források c. értekezésének 15., 16. oldalán. A m. k. Földtani Intézet Évkönyve XXV. k. 4. f. 1923. , Hidrologiai közlöny XII. 5