Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Schreier Ferenc dr.: Adatok a Buda-Pilisi hegység Nagy Kevély hagycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz
48 64 Schreier Ferenc mint a többi budai forrás, mindig az állam tulajdonát képezte és csak a török uralom bukása után került magánosok birtokába. 1 3 Területünk sziklaforrásai három körletben törnek fel, a Rómaifürdő, a csillaghegyi Árpádfürdő és a békásmegyeri Attilafürdő rendeződtek be ezeken a pontokon. Ezeket a fürdőket a helyi és budapesti lakosság tömegesen keresi fel, mint üdülő- és szórakozóhelyet, de mint komoly gyógyhelyet is. Gyógyhatásúkat nemcsak a fizikai és kémiai sajátságuk igazolja, hanem — ami igen fontos — a hosszú tapasztalat is. Gyógyhatásúk belső ivókúránál, de még inkább külsőleg fürdők alakjában jelentkezik. Ezeknél a földes-meszes, rádiumtartalmú hévvizeknél az oldott ásványi alkatrészek, a gázok és a víz hőfoka külön-külön és együttesen fejtik ki gyógyhatásúkat. Frohner Román (1. c.) táblázatos összeállítással igazolja, hogy vizeink rádiumemanáció tartalma alapján a leghíresebb külföldi forrásokkal is felveszik a versenyt. (Tepplitz, Schönau, Goldenegg, Fischau stb.) Hurutos és csúzos bántalmaknál, lobos izzadmányoknál, bőrbajoknál sikeresen alkalmazzák. A fürdőidény május elejétől október elejéig tart. A Római Fürclő Részvénytársaság a Ringer család birtokát képezi, a Szentendrei országút mentén, közel 20.000 m 2 területen. Számos apró forrása egy tómedencét tölt meg, melynek fenekén a források bugyborékolva, apró kráterekből törnek fel az iszapon keresztül. Vagy 20 ilyen kisebb-nagyobb forrást lehet így összeszámolni, kitisztítva, foglalva azonban egyik sincs s így a kisebb források feltörési helye változik. Frohner Román (1. c.) 13 forrást sorol fel. A tó felszíne a Duna 0 pontja (96.69 m. t. sz. f.) felett 11.54 m-re fekszik. 1 5 A tó két egymást keresztező hegyszerkezeti törésvonal felett áll, hossza észak-déli irányban 129 m, kelet-nyugati irányban 62 m, a víz mélysége 1.20—3.0 m között változik. A tó fenekét kénes mésztufa ú. n. kénmáj fedi. Az egész medence 3 óra alatt telik meg vízzel, amiből napi vízmennyiségét 15—16 millió literre becsülik 21 0, Szabó József 1 7 szerint azonban 1877-ben napi vízmennyisége csak 10 millió liter lenne.* A források hőmérséklete 21.5—22.75°C között változik. 2 A 22°C hőmérsékletnél melegebb hévvizek rádióaktivitása átlag 0.30 milligr. Ra. sec., az ennél hidegebbek már kevesebbet tartalmaznak. A rádiumema1 5 Zsigmondv Vilmos: A városligeti ártézi kút Budapesten. Budapest, 1875. 1 0 Gerlóczy-Hankó: Budapest fürdői és ásványvizei. Budapest, 1891. 1 7 Szabó József: Az ivóvíz kérdése Budapesten. Népszerű természettud. eloadasok gyűjteménye. 6. füzet. Kiadja a M. k. Term. tud. Társ. Budapest, 1877. _ * Legújabban 1932. november 9-én, a M. kir. Vízrajzi Intézet vizmereseket eszközölt a Rómaifürdőben. Lászlóffy Woldemár kir. segédmérnök mérései szerint a fürdő vízmennyisége 155.0—153.7 1/mp, ami napi középértékben számítva 13,336.000 liter Egy régebbi mérés, melyet 1928. szeptember 16-án Berényi Zoltán eszközölt, szintén közelítőleg hasonló eredményhez jutott 134 1/mp vízszolgáltatás mérésével. Fenti adatok megszerzéséért Lászlóffy Woldemár mérnök úrnak tartozom köszönettel.
