Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Ddalmady Zoltán dr.–Lóczy Lajos dr.–Vendl Aladár dr.: A Rudas-fürdő melletti új fúrásokról és a pestszenterzsébeti sóskútról tartott előadásokhoz való hozzászólásai

152 Hozzászólások A hévvizek és artézi vizek Csonkamagyarországnak tényleg nagy értékei, azonban csak akkor, ha azokat valóban teljes mértékben feltárjuk és kihasználjuk. A budai ú. n. termális törés mentén a Szent Gellért-fürdő és Békásmegyer között, valamint a margitszigeti és városligeti ártézi fúrásokból ma legalább is 35—40,000 m

3 meleg ásványvíz tör elő naponta. Kétségtelen tehát, hogy ekkora víztömegnél a túlzott forrásvédelem nem indokolt. Annakidején a városligeti és a margitszigeti ártézi fúrás sem csökkentette a meglévő budai hévforrások vízszolgáltatását. Ugyanezt sikerült megállapítani most is. Ugyanis a három új fúrás mindegyike, amelyről az előadók az imént beszámoltak, másféle összetételű, rendkívül értékes ásványvizet tárt fel, anélkül, hogy azok a meglévő hévvízforrások vízszolgáltatására, avagy azok kémiai összetételére nézve káros befolyást gyakoroltak volna. Ez annál inkább megállapítható volt, minthogy az újonnan megfúrt források mindegyike magasabb nívón szökik fel, mint a már meglévő források bármelyike. Én is azon a véleményen vagyok, hogy a további kutatásokat és melegvízfeltárásokat fokozott erővel folytatni kell, mert valószínűnek tartom, hogy megfelelő befektetéssel jelentős eredményeket lehet még elérni anélkül, hogy a további meleg-ásványvizek feltárása a legcsekélyebb károkat is okozná. Ellenkezőleg, mélyebb fúrások útján lehetővé válnék jóval magasabb hőfokú, nagymennyiségű, értékesebbnél értékesebb ásványvizek feltárása, amelyek Budapestet valóban Európa legelső fürdővárosává emelnék. Sőt módot szolgáltatnának arra is, hogy néhány ezer vagon kőszén megtakarításával fővárosunk fontosabb középületeit forró ártézi vízzel füthessük, amire, már idb. Lóczy Lajos 1912-ben felhívta a főváros figyelmét, azt állítva, hogy 3—4 olyan mélyfúrással, mint a városligeti ártézi kút, a Központi-városházát, a Parlamentet, az egyetemeket és több középülletet olcsón fűteni lehetne. Azóta e kérdés úgy a főváros vezetőségét, mint a Földtani Intézetet állandóan foglalkoztatja és erre vonatkozólag máris beható előzetes vizsgálatok eszközöltettek. Az ártézi-víz probléma azonban más szempontból is fontos hazánkra nézve. A jövő legfontosabb hidrológiai problémája az öntözés. Az öntözési programm ugyanis ott volna ma a legkönnyebben megoldható, ahol bővizű felszökő ártézi vízzel olcsón lehetne öntözni. Főleg az alacsony fekvésű Tiszavidéken merült fel az a terv, hogy a felszökő ártézi víz használtassák fel az öntözés céljaira. így Derekegyházán, a Weisz-féle * birtokon máris sikeresen használják fel 3 bővizű ártézi kút felszökő vizét a permetező öntözés céljaira. Azonban jogos aggály merülhet fel arra nézve, hogy az Alföldünk alatti víztartók vízkészletének nagyobbmérvü felhasználása károkat okozhat a vízellátás terén. Az ártézi vizet ugyanis elsősorban az egészséges ivóvíz biztosítására kell fenntartani. Tehát ártézi vízzel csak akkor szabad öntözni, ha azt a nagyobbmérvü megcsapolás folytán az igazi rendeltetésétől el nem vonjuk. Az ártézi kutakból való vízellátás feltételeit kell tehát elsősorban egységesen, pontosan megállapítani, mert az ország csekély vízkészlete mellett nem közömbös, hogy ártézi vízzel tudunk-e nagyobb területeket