Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Vigh Gyula dr.: Adatok a Rudasfürdő mellett mélyfúrással fakasztott három hévforrásnak a Szent Imre-gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdéséhez
130 Dr. Vigh Gyula a Rudasfiirdőbe a pillér gödrében keletkezett tó vizéből kellett vizet szivattyúzni. Viszont a Lukács- és Császárfürdő forrásaira mindkét kitörés hatástalan maradt. Ugyancsak észlelt tény az is, hogy a Szent Gellért-forrásnak 1918, majd különösen az 1927. év óta való fokozott igénybevétele annak ellenére sem gyakorol semmi káros hatást a Rudas- és Szent Imre-fürdők forrásaira, hogy 1910-ben a Gellért-forrást — annak újrafoglalása alkalmával — majdnem a Duna 0 pontjáig mélyítették le és a fokozott leszívás is az ugyanabban a mélységben elhelyezett szívócsövön át történik. Épp így megfigyelt tény az is, hogy a lukácsfürdői parkban 1919-ben lemélyített 23 m-es fúrással történő vízelvonásnak (Szent Lukács-forrás) még az 1923. év óta fűtés céljaira való fokozott igénybevétel után sem érezték semmi káros hatását a környező forrásokra. Hogy az egymás közvetlen közelében lévő források is teljesen hatástalanok lehetnek egymásra, arra az előbbi lukácsfürdői példán kívül további igen jó példa a Szent Imre gyógyfürdő két (nagy és kis) forrása. Utóbbi gyógyfürdő két forrásának ugyanis annak ellenére, hogy mindössze 19 in távolságban vannak egymástól, mégis 1.15 m a szintkülönbsége és mint azt már Molnár is írja, de a Kis (Mátyás) forrás legutolsó tisztítása alkalmával történt teljes leszívása is igazolja, az egyik forrás medencéjének kiürítése semmi befolyást nem gyakorolt a másikra, aminthogy a két forrás különállóságát ezen két bizonyítékon kívül még azok eltérő vegyi összetétele is igazolja. A felsorolt megfigyelési adatok alapján tagadhatatlan, hogy a források között bizonyos összefüggés van és ennek következtében különböző mértékű egymásrahatás is mutatkozik. Azonban az összefüggés még az egymásra ható forrásoknál is csak nagyobb mélységben lehet meg, minthogy a kiváltott hatás — ahol ilyen egyáltalában kimutatható — csak bizonyos hosszabb idő múlva és csak lefokozott mértékben jelentkezik, viszont a lukácsfürdői Szent Lukács-forrás és a Szent Imrefürdő forrásainak példája mutatja, hogy közvetlen egymás mellett fakadó források is teljesen különállók, egymástól függetlenek lehetnek. „Ezen megfigyelések alapján a budai hőforrások nem tekinthetők egyetlen egy főcsatornának föld felszínéhez közeli elágazódásainak. Inkább fel kell tételeznünk, hogy mindegyik forrásnak megvan a maga mélyre lenyúló fővízjárata s ezek a főcsatornák azután mellékvízjáratok révén állnak a legkülönbözőbb mértékben összeköttetésben egymással." (Rozlozsnik P.-nak a Rákospatak torkolatánál tervezett mélyfúrásra vonatkozó szakvéleményéből.)
