Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: Adatok a Rudasfürdő mellett mélyfúrással fakasztott három hévforrásnak a Szent Imre-gyógyfürdő forrásaival való összefüggésének kérdéséhez

Adatok a Rudas- és Szent Imre-fürdő forrásai összefüggésének kérdéséhez 131 Kisebb-nagyobb mértékben összefüggnek a foglalt és felhasznált források az egyes nagyobb forráscsoportok előtt a Dunába ömlő szökevényforrásokkal is. (Schafarzik: Szökevény-források. . . Földtani Közlöny. L. 1920.) „Ezeknek az átlagos keresztszelvénye azonban még nem elegendő nagyságú ahhoz, hogy a magasabb szintben kiömlő források vizét teljesen elvonják, másrészt azonban elegendő ahhoz, hogy hidrosztatikai nyomás révén a magasabban fekvő források vízszolgáltatását a Duna mindenkori vízállásának megfelelően befolyásolják." (Rozlozsnik P.) Megállapított tény ugyanis, hogy a források vízmennyisége a Duna magasabb vízállásával kapcsolatban — ha nem is teljes következetességgel — gyarapodik. Ez nem arra vezetendő vissza, hogy a víztöbblet talán a Duna vizéből ered, hanem — mint azt már Molnár is bebizonyította (Molnár: A budai meleg gyógyforrások phys. és vegyt. visz. Term, tud. Társ. Évk. III. Bp. 1851—56.) — arra, hogy a magas vízállásnál a Duna nagyobb hidrosztatikai nyomásával visszaszorítja, felduzzasztja a kisebb nyomással kifolyó hévvizet a forrás medencéjébe. Különösen áll ez a Dunához közel fakadó forrásokra, így pl. a Rudasfürdő forrásaira, amelyeken végzett mérések alapján Pálfy Móric kimutatja, hogy: „a Duna vízállásának emelkedésével majdnem minden alkalommal együttjár a fürdő vízmennyiségének emelkedése, süllyedésével pedig csökkenése. A források vízmennyiségének emelkedése rendszerint 1—2 nap múlva, néha azonban már aznap is követi a Duna vízemelkedését." Megállapíthatta azonban azt is, hogy „ . . . a Duna vízállása és a források vízmennyiségének változása között szoros arány nincsen." Pálfy mérési adatainak a Molnár régebbi mérési adataival való összevetéséből azonban az is kitűnik, hogy a hőforrások vízmennyisége Molnár Jánosnak az 1860-as években végzett mérései óta lényegesen csökkent, bár az újabb mérések szerint 1913 óta ismét lényeges gyarapodás észlelhető, amiből viszont kitűnik az, hogy „a források vízmennyiségére nemcsak a Duna vízállása van hatással, hanem valami más tényezőnek is közre kell játszani." (Pálfy: A bp-i hévforrások vízmennyiségének ingadozásáról. Hidr. Közi. IX. 1929. 33—35 old.) A „más tényezők" között a csapadék különböző mennyiségére, azonkívül a Budapest környéki — a dorogin kívül elsősorban a pilisszentiváni és pilisvörösvári — szénbányákban állandóan történő nagymennyiségű vízkiemelés által előidézett karsztvízszint-sülyedésre, esetleg még a források vizének mélyebb szinten készített járatokon át való megszökésére gondolhatunk. * * # Az előrebocsátottak után és azok figyelembevételével lássuk már most milyen hatással volt, vagy volt-e egyáltalában hatással a három új fúrással történő hévvízelvonás a Szent Imre gyógyfürdő forrásaira? 9*