Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)
Weszelszky Gyula dr.: A budapesti Rudasfürdő körül fekedó hévforrások rádioaktivitásáról
A budapesti Rudasfürdő körül fakadó hévforrások rádióaktivitásáról '2Í A forrás neve rádiumemanáció- rádiumtartalma tóriumtartalma. tartalma (szinrádium) Arpádforrás 48.2 Emán/lit. 60 X10— 1 2 g/lit. 8 X10— 5 g/Ht. Mátyáskirályforrás 66.6 89 9 Beatrixforrás 70.1 83 8 Kinizsiforrás 66.4 85 7 a Törökforrás barlangjában újonnan feltárt forrás 67.1 50 9 Kara Mustafaforrás 48.1 56 2 Rákócziforrás 108.5 73 12 az igazgatóság udvarán lévő névtelen forrás 69.4 62 10 az igazgatósági épület előtt I. sz. fúrtkút 88.2 79 12 II. számú ifúrtkút 56.6 245 11 III. számú fúrtkút 12.6 73 Hl Hungáriaforrás 55.6 53 11 A Rákóczi-forrás üledékének rádium (színrádium) tartalma 3.7X10— 1 2 g/g. A névtelenforrás aknájában talált lisztesdolomit rádium (szinrádium) tartalma 11.5X10— 1 2 g/g. A Rudasfürdő forrásai közül a Mátyáskirály és a Rákócziforrás vizének rádiumemanációtartalmát először 1910. évben vizsgáltam. 1 Akkor a Rákócziforrás vizének rádiumemanációtartalmát a most használt mértékre átszámítva 73.2 Ernán/liternek, a Mátyáskirályforrás vizét 52.4 Emán/liternek találtam. Ez adatok a mostani eredményektől lényegesen különböznek, de akkor a vizsgálathoz vett vizet még nem a fent idézett közleményben leírt módon, zárt, légritkított edényben gyűjtöttem, hanem csak egyszerűen merítettem. Ezenkívül akkor még a források foglalása olyan volt, hogy a víz feltörési helyét megközelíteni nem lehetett. A vizsgálatra használt vizet a forrás feltörési helyétől több méternyi távolságban gyűjtöttem, ahol emanációtartalmának egy része már elillant. A Rákócziforrás vizét 1918. évben, a leírt módszerrel újból vizsgálva, emanációtartalmát már 93.0 Ernán/Liternek találtuk, de ekkor még a vizet, azon hitben, hogy a forrás is itt van, közvetlenül az aknában gyűjtöttük. Csak később jutottam a források helyzetét feltüntető műszaki rajzokhoz, amelyekből megtudtam, hogy a Rákócziforrás aknájából vízszintes irányú földalatti üreg nyúlik, amelynek végében fakad a forrás. A mostani méréseinkhez innen gyűjtöttük a vizet. A Hungáriaforrás vizét 1924-ben 55.6 Ernán/Liternek, az Árpádforrás vizét pedig 1928-ban 48.7 Emán/Liternek találtuk. Ez adatok egyeznek a most kapott értékekkel. Megjegyzem, hogy a Hungáriaforrás vizének 1924-ben történt vizsgálatakor 2 kiterjeszkedtünk arra is, hogy milyen a forrásmedence különböző pontjain gyűjtött víznek rádiumemanációtartalma, milyen méretű a víznek emanációvesztesége, miközben a medencén áthalad. Ez alkalomból a medence jobb hátsó sarkában, a 1 Mathematikai és természettudományi értesítő XXX. kötet, 1912. 340. old. 2 Hidrológiai Közlöny IV—V. (1924—25.) egyesített kötet.
