Hidrológiai Közlöny 1932 (12. évfolyam)

Emszt Kálmán dr.: A Rudasfürdő forrásainak vegyi elemzése

A Rudas-fürdő forrásainak vegyi elemzése 117 Ha e vizsgálati adatokat összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a forrásvizek chemiai alkatai között lényeges különbség nincs, úgyszólván teljesen egyező. Az aequivalens számok összehasonlításából az tűnik ki, hogy a forrásvizek a kéntartalmú alkalikus földes ásványvizek közé tartoznak. A kénhydrogén tartalmuknál feltűnő az, hogy a foglalt források és az 1. számú fúrás kénhydrogent tartalmaz, ezekben a vizekben vasión csak nyomokban van. A II. számú fúrás kissé kénhydrogénszagú, de a kénhydrogén mellett túlnyomóan szénoxysulfidot tartalmaz, bizonyítja ezt az a körülmény, hogy vasióntartalma jelentékeny. A Ill-ik számú fúrás pedig kénhydrogent nem, hanem tiszta szénoxysulfidot tartalmaz és aránylag igen sok vasiónt. Ügy a Il-ik, mint a Ill-ik számú fúrás igen nagy balneológiai értékű, úgy, hogy e forrásoknak a Rudas fürdőbe való felhasználása nagyon ajánlatos volna. Ezek a források palackozásra és szénsavval való telítésre nem alkalmasak, mert a viz a szénoxysulfid bomlása miatt megtörik, s opalizáló lesz. Az I. számú fúrás pedig értékes ivó-forrás. Nagymértékben növeli a források balneológiai értékét a vízben feloldott szabad szénsav is. Chemische Analyse der Quellen des Rudas-Bades. Von Koloman Emszt. Die Haupt- und Residenzstadt Budapest kann auf Grunde ihrer Quellcnschätze mit Recht als Badestadt bezeichnet werden, da ja ihre wertvollsten Quellen so zu sagen im Herzen der Stadt hervorbrechen. Eigentum der Hauptstadt Budapest sind nahezu alle Quellen der berühmten Quellengruppe am Fusse des üellért-Berges, die durch ihre Heilwirkung weit und breit bekannt sind. Nichts beweist die kluge Badepolitik der Leiter unserer Hauptstadt besser, als die Tatsache, dass nicht nur für die Instandhaltung und moderne Fassung der vorhandenen Quellen Sorge getragen, sondern auch die Erschliessung neuer Quellen in das Programm aufgenommen wurde. Diese neuen Quellen sind aus zwei Gründen wichtig: erstens, weil die Angaben der Bohrungen Beiträge zur Hydrologie der Quellengruppe liefern, die es uns ermöglichen, die einzelnen Quellen besser zu schützen und in Stand zu halten, zweitens, weil die neuen Quellen nach der Erkenntnis ihrer chemischen und balne-