Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Csegezy Géza dr.: Szeged és környéke talajvizei higiénikus szempontból

Szesred és környéke talajvizei hysrienikus szempontból 53 város területén levő, a II. számú táblázat pedig a környéken található kutak vizének adatait foglalja magában.* A friss szennyeződésnek megfelelően a város területén levő kutak vizében kivétel nélkül rendkívüli magas a baktérium tartalom és 19 megvizsgált víz közül 8-ban a közönséges bélbaktérium — Bacterium coli commune — is kimutatható volt annak jeléül, hogy pöce-gödör, vagy árnyékszék küldi a kút felé ártalmas anyagait. Ezeknek megfelelően a Szeged város területén található kutak fizikai, kémiai és bakterológiai sajátságaiknál fogva, kivétel nélkül még a tágabb értelemben vett házi használatok céljaira is alkalmatlanok, sőt a fertőzés veszedelmére való tekintettel, egyenesen veszedelmesnek minősíthetők. Azon az úton, melyen a közönséges bélbakterium bejutott egyes kutaknak a vizébe, járványos betegség esetén a fertőző ürülékből az illető járvány kórokozója is bekerülhet, és a víz használata terjesztőjévé válhat az illető megbetegedésnek. Fenntebb említettem, hogy az épületek falán kivirágzott sókban nem egyforma arányban, de mindig találtam salétromot, natrium carbonicumot, konyhasót és nátrium-szulfátot. Ezek a vegyületek különböző arányú de állandó összetevői a Szeged területén található talajvizeknek is. Eszerint kétségtelen, hogy a lakásfalak „kivirágzásában" elsősorban ezek a talajvizek játszák a fő szerepet. Ez úgy volna megakadályozható, hogy a lakások alapfalait nedvességnek átjárhatatlan terméskőből vagy cementből építenék. Ha anyagiak miatt ez nem volna keresztülvihető, akkor téglából épített és a talaj felszíne felé emelt alapfalra szigetelő réteg alkalmazása volna ajánlatos. Általánosságban pedig a Szeged területén található talajvizek inkább, glaubersós és keserűsós, elég magas konyhasó tartalmú és igen kemény vizeknek, — a város határában levők pedig inkább szikes és konyhasós, nagyobbrészt elég puha talajvizeknek minősíthetők. Feltűnő még, hogy egyes helyeken egész értékes keserű, glaubersós és konyhasós vizek találhatók. A Petőfi Sándor és József főherceg víz a háború előttig hosszabb időn keresztül forgalomban is volt. Egyben felhívom a figyelmet Csikós Antalnak, a Fehér-tó nyugati partján kiterjedt legelő közepén elszigetelten álló, eddig kiaknázatlan, igen ritka összetételű vizet adó kútjára, mely alig számottevő mennyiségű keserűsó és egyéb alkatrész mellett literenként 27290.40 mgr-nyi, jóformán tisztán glaubersó, nátrium bikarbonát és nátrium kloridot tartalmaz. Emellett pedig jelentékeny mennyiségben jód is kimutatható a vízben. Hálás köszönetemet fejezem ki ezúttal is a M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi minisztériumnak, hogy jelen kutatásaimat 51,667/1928 számú rendeletével erre a célra kiutalt belföldi kutatási ösztöndíjával lehetővé tette. *L. 68. oldalon a kutak helyének feltüntetését.