Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Varga Lajos dr.: Adatok a Fertőtó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához

Adatok a Fertő tó fizikai és kémiai viszonyainak évi változásához 41 1929 szeptemberében a víz párolgásának tetőpontját érte el. Ennek megfelelően következett be a Fertőben észlelt legmagasabb vezetőképesség, mely a 6 hónappal azelőtti értéknek éppen 4M>-szerese! Ha a jégpáncél nem vastag, akkor télen általában minimumát éri el a vezetőképesség. Amikor a Fertő magas vízállású, akkor a nagyobb vízmennyiség az oldott elektrolitok eloszlását nagyobb víztömeg veszi át s így hígabbá lesz. Az elektr. vezetőképesség ezért maradt olyan alacsony az egész 1931 év folyamán. Ha az elektr. vezetőképesség grafikonját a pH grafikonjával összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy főmaximumaik és minimumaik teljesen összeesnek. Az elektr. vezetőképességnek 1929. februáriusi maximuma rendkívüli jelenség, mert a szokatlanul nagymértékű befagyás idézte elő. A Fertő-tó elektr. vezetőképességének szélsőséges és nagyfokú változásai is azt bizonyítják, hogy tavunk ebben a tekintetben is az erős változásoknak kitett tavak közé tartozik, s ebben a tekintetben nem hasonlítható hozzá egyetlen más ismert tó sem. « Úgy a hőmérsékleti, mint a pH és elektr. vezetőképesség ismertetett nagyfokú ingadozásai azt mutatják, hogy a Fertő-tó úgy helyileg, mint időben a nap, de főleg az év folyamán igen nagy fizikai és kémiai ingadozásoknak van alávetve. Természetes, hogy ez által a legnagyobb fokban az asztatikus tavak közé tartozik. Ez az asztatikusság természetesen a tó élővilágában is megnyilvánul. S ha éveken keresztül vizsgáljuk az élővilág változásait, akkor úgy a faunában, mint a flórában nagyfokú változásokat figyelhetünk meg. Ám ennek taglalása most nem tartozik feladatom körébe. Hiszem azonban, hogy így is sikerült kimutatnom azt, milyen különös, érdekes és szeszélyes tó a Fertő. Nem csodálkozhatunk rajta, ha osztrák szomszédaink, akik nagy erővel vetették magukat az ölükbe hullott Fertő tanulmányozásának, a Fertőből tudományos tekintetben is problémát csináltak. . Pedig csak azért probléma még, mert a tudomány nagyon keveset foglalkozott vele! Horusitzky Henrik felszólalása. Varsa Lajos egyet. m. tanár urat szívből köszöntöm, gratulálok a szép eredményekhez, amelyekkel benünket a mai előadása alkalmával gyönyörködtetni szíves volt. Téglát-téglára rakva épül fel majd a Fertő-tó bonyadalmas problémáinak megismerése. Néhai Darányi Ignác volt földmüvelésügyi miniszter 52,233/1902. számú rendelete szerint a Fertő-tó geológiai-, vízi- és mezőgazdasági viszonyainak tanulmányo1

1 Lásd pl. Dr. Roth-Fuchs Gabriele: Beiträge zum Problem „Der Neusiedlersee." — Mitteilungen d. Geogr. Oes. Wien, 1929., p.: 47—65.