Hidrológiai Közlöny 1931 (11. évfolyam)

Weszelszky Gyula dr.: A balatonfüredi szénsavas forrásvizek rádioaktivitásáról

18 Weszelszky Gyula Balatonfüred a Bencés-rend tulajdonát képezi. 1743-ban Lécs tihanyi apát foglaltatta be az első szénsavas forrást. Ma négy forrás, ú. m. a Savókút, az Ősforrás a Lobogó és a Ferencz József forrás szolgáltatják a szükséges szénsavas vizet. Ezek közül a Ferencz József forrás vize ivás céljára szolgál, míg a három másik forrás vizét fürdés céljaira használják. A Ferencz József forrás vizét 1910. évben Hankó Vilmos vizsgálta. E vizsgálat adatai szerint, 1000 súlyrész vízben van: Na

2S04 __________ 0.5497 gr. Ca(HC03>

2 _________ 1.2869 „ MgíHCOs^ __________ 0.7068 „ CaSOi __________ 0.2456 „ CaCl __________ 0.0683 „ KCl __________ 0.0574 „ LiHCOs _________ 0.0340 „ Fe(HCOs)2 _________ 0.0486 „ Mn(HCOs)2 _________ 0.0016 „ SiÜ2 __________ 0.Q242 „ Összesen — — — — — — — — — — 3.0708 gr. CÖ2 _________ 2.4718 „ CO2 _________ 1254.0 cc. A víz hőmérséklete — — — — — — — 8C° Mind a négy forrás vizének rádiumemánációtartalmát 1931. január hó 6-, 7-, 8-, 9- és 10-én a helyszínén megvizsgálva a következőket találtam: Ferenc József forrás vizének van 16.4 Eman. 4.52 Mache-egység Lobogóforrás „ „ 16.2 „ 4.43 „ ősforrás „ „ 11.5 „ 3.16 „ Savókút „ „ 10.1 „ 2.78 Rádiumemanáció. Ma már bebizonyított tény, hogy az ásványosvizek rádiumemanációtartalma, épúgy, mint azok egyéb oldott alkotórészei, a kőzetekből kerülnek a vízbe, amelyekkel a víz földalatti útjában érintkezik. Hogy a joahimstalli bányák, továbbá a cseh és szászországi érchegység rádiumérctartalmú környékeinek vizei nagyobb mennyiségű rádiumemanációt tartalmaznak, azon soha senki meg nem lepődött, de a rádiumos kutatások kezdetén feltűnt, hogy több olyan ásványosvíz található, amelyek rádiumemanációtartalma jóval nagyobb, mint az a forrás környékén levő közetek rádiumtartalmának megfelel. E körülmény, valamint az, hogy nagyobb mennyiségű rádiumemanáció rendszerint a hévizekben van,