Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schréter Zoltán dr.: Pálfy Móric emlékezete

Pálfy Móric emlékezete. 1871 —1930. Irta: Schréter Zoltán. 1930 augusztusában súlyos vesztesés; érte a magyar hidrologiai tudományt s annak művelőit. Pálfy Móric dr., egyik legkiválóbb hidrologusunk örökre behunyta szemét. Vele a magyar geologiának, de különösen a hazai gyakorlati geologia két ágának, a bányageologiának és a hidrogeologiának régi erős oszlopa dőlt ki. Halálát mi itt maradottak, őszintén siratjuk, mert tudjuk, hogy legjobbjaink egyike szállt vele sírba. Pálfy Móric 1871 október 21-én született Erdélyben, a tordaaranyosmegyei Bágyon. Tanulmányainak végeztével a kolozsvári tudományegyetem ásvány-földtani tanszékének lett tanársegéde. Innét 1895-ben a m. k. Földtani Intézethez neveztetett ki segédgeologusnak; később osztálygeologus, majd íőbányatanáesosi címmel főgeologus lett. Mint kisérletügyi igazgató vonult 1926-ban nyugalomba. Mint geologus eleinte főleg kőzettani és őslénytani stúdiumokkal foglalkozott, később azonban minden erejét és tudását a földtani térképezés szolgálatába állította. Erdély földje, szűkebb hazája volt az a terület, ahol részletes földtani vizsgálatokat végzett. Részletesen térképezte a Gyalui Havasokat, az Erdélyi Érchegységet és a Bihar-hegység nagy részét. Földtani felvételei alkalmával nagy súlyt helyezett azonban a gyakorlati szempontból fontos tényezőkre, így a bányageológiai és a hidrogeológiai viszonyokra is. Az utóbbiakra vonatkozó munkássága az, amely szakosztályunkhoz legközelebb áll. Számos terület hidrologiai viszonyait tanulmányozta; számos forrást, hévforrást, gyógyvizet és artézi kutat tanulmányozott s azokat számos közleményben leírta. Ezek a leírásai mindig becses lapjai lesznek hidrogeologiai irodalmunknak. így egyebek közt tanulmányozta és leírta a híres borszéki savanyúvizet, a kisrápolti, a bábolnai (erdélyi), a feredő-