Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Lágymányos talajvizéről

A Lágymányos talajvizéről 33 néhol néhány méter távolságon beliil is több decimétert érhet el. Átlagos lejtése természetesen a Duna felé, azaz főleg DK felé irányul. így pl. az Etele-tér környékén magassága a Duna 0 pontja fölött átlag mintegy 11 m, a Budafoki-út mentén 2—4 m. A Fehérvári-út, Albert-utca és Halmiutca közt levő telken, a Fehérvári-út 56. számú házzal szemközt, de közelebb az Albert-utcához, egy próbagödörben 1929 szeptember 28-án 6,76 m. (A talajvíz állása természetesen erősen függ a Duna vízállásától.) Ily különbségek kis távolságokon belül mindenütt lehetségesek, hol a vízrekesztő kőzet felszíne egyenetlen. A Lágymányostól DNy-ra levő •Őrsöd keserűvizes területén a gondosan megfigyelt kutakban a víz tükre különböző mélységekben van a csaknem teljesen vízszintes felszíntől: 1.45 és 2.15 m között. Szomszédos kutak között 20 —30 cm különbségeket Is mértek. Itt, miként ismeretes, a víz a kiscelli agyag felső, morzsalékos részében helyezkedik el. Ez a morzsalékos rész azonban helyenként mélyebbre, máshol kevésbbé mélyre terjed, azaz a tömött, vízrekesztő kőzet felszíne különböző nívókban kezdődik. Ennélfogva a talajvíz tükrének is különböző magasságokban kell lennie. Ott, hol a kiscelli agyag felszíne erősen kiemelkedik, a talajvíz teljesen hiányozhat is. így a Fehérvári-út 58. számú telek déli részén készített hosszú leásásban látszott, hogy a kiscelli agyag felszíne egyenetlen s több helyen kiemelkedik, nagyjában a Fehérvári-út tengelyével párhuzamosan hosszanti irányban haladó, gátszerű kiemelkedések alakjában. Ez a gát a nyugat felől igen lassan áramló talajvizet további, kelet felé haladó útjában meggátolja, tehát ezen a részen vagy egyáltalában nincs talajvíz, vagy csak igen kis mennyiségben. A Duna igen magas vízállásakor azonban az ellenkező oldalról benyomuló talajvíz természetesen itt is jelentkezik. E részen a talajvíz megjelenését megnehezíti az a körülmény ís, hogy a kiscelli agyag fölött levő kavics itt nem elég vízáteresztő, mert a kavicsszemek közt levő hézagokat részben agyag, részben igen finom "homok tölti ki. A talajvíz nemcsak az építkezések, csatornázások és próbafúrások révén ismeretes, hanem több kavicsoló gödör és más mesterséges, vagy természetes bemélyedés révén is. Ezek lényegében mind a kiscelli agyag fölött levő kavicsban, vagy a kiscelli agyag legfelső morzsalékos részében foglalt vizet tárták fel. Ilyen helyek: Kavicsgödör a Fehérvári-út északi oldalán, a MÁV töltésének közelében; agyaggödrök a MÁV töltése mellett; vízállásos helyek a Lenke-út tengelyének keleti folytatásában; a régi Ringer-féle szanatóriumtól délre ásott mélyedés; a régi petroleumfinomító épületétől DDK-re levő néhány mélyebb fekvésű pont, melyek az aprószemű kavics ásása folytán képződtek. A Lenke-úttól északra levő terület DNy-i részén néhány ponton mocsaras, nádas volt a felszín, sőt a 13926/1 számú teleknek a 13920 parcella felé eső részén néha nyilt -vízszín is látható volt.