Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Lágymányos talajvizéről

34 Vendl Aladár dr. A Lágymányoson azonban egyes helyeken a kiscelli agyagban levő durva homokos-kavicsos közbetelepülésekben is van talajvíz. Eddig csak két ilyen esetről van tudomásom: A m. kir. kertészeti tanintézetnek a Vincellér-utca mentén levő konyhakertészeti területén 1922-ben a kiscelli agyagban nagy gödröt létesítettek. Ebben már 2.5 m mélyen bőséges vizet kaptak, melyet öntözésre használtak fel. A gödör szelvénye lényegében a következő volt: felül cca 1 m vastag sárga agyag, alatta 1 m sötétszínű kékesfekete agyag, ez alatt pedig egészen a fenékig erősen agyagos durva homok, mely sok mészkő-, dolomit- és kvarckavicsot tartalmaz. A gödörben összegyűlő víz a felszín alá 80 cm mélységig felemelkedett, tehát nyomás alatt áll. Naponként, sőt gyakran óránként több köbmétert emeltek ki a vízből, ami éjszakánkint pótlódott. A Horthy Miklós-út és a Villányi-út között levő egykori téglagyári agyaggödör vize is a kiscelli agyagban levő homokos rétegből származik. A Lágymányos talajvize az agyag fölött levő kavicsban, vagy az agyag felső morzsalékos részében igen lassan áramlik DK-i irányban a a Duna medre felé. E lassú áramlása közben a kiscelli agyagból többkevesebb nátriumszulfátot és magnéziumszulfátot old fel. E sók koncentrációja a talajvízben helyről-helyre igen különböző s a különbségek igen tág határok között ingadoznak. Egész kis területen belül, például egy kis telken belül is roppant nagyok lehetnek a különbségek. Sok helyen a talajvíz csak minimális mennyiségű szulfátot tartalmaz úgy, hogy a vízvezeték kiépítése előtt jó ivóvíz gyanánt használták; máshol pedig a talajvíz valóságos keserűvíz, melyet gyógyászati célokra használnak fel. A kiscelli agyagból kioldott szulfátok mennyisége a talajvíz nagy mennyiségéhez képest igen kicsi. Helyenként azonban megfelelő geológiai körülmények közt az oldat erősen koncentrálódhatik. Az agyag sótartalmán kívül a talajvíz koncentrációja főként a következő két tényezőtől függ: 1. a talajvíz áramlásának sebességétől és 2. a talajvíz párolgásának mértékétől. A talajvíz-áram sebessége itt általában az igen csekély esés miatt kicsi, de nem elég kicsi az egész területen ahhoz, hogy a sók túlságos mértékben koncentrálódjanak. Egyes kisebb területeken azonban a víz mozgása végtelen lassú, különösen ott, hol a víz részben, vagy egészben az agyag felső részében mozog. Egyes helyeken a kiscelli agyag különböző kiterjedésű és mélységű bemélyedéseiben a talajvíz kisebb- nagyobb részlete talajvíztó alakjában sztagnál. Ezekben a tószerű medencékben a kiscelli agyagban levő szulfátok igen nagy mértékben kilugozódnak s e helyeken a talajvíz valóságos keserűvíz. A talajvíz párolgása természetesen a talajvíz tükre fölött levő kőzetek tulajdonságaitól és vastagságától függ. Ha a talajvíz tükre fölött