Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

28 Pálfy Móric dr. laló fúrásában a megvékonyuló rétegcsoportnak csak felső része állott mészkőből, alsó része pedig agyagból, márgából, homokból és kavicsból. Az alaphegységtől dél felé távolodva a D.G.T. fúrásában a réteg­csoport megvastagodik (alsó része felsőmediterrán??) s megváltozik faciese is: a mészkő mellett mészmárgák lépnek fel, amik közé agyag és homokrétegek is ékelődnek. Tovább délre, a medence szélétől távolodva, a Sátortábor fúrásában a szarmatarétegek faciese még jobban megváltozik, mert ott már csak egyetlen vékony mészkőréteget s pár márgapadot talált a fúró, míg a többi részt agyag és homok képviseli. Alsó határát pontosan meghatároz­ni nem lehet; vastagsága valószínűleg csekélyebb, mint a D.G.T. fúrá­sában. Tekintve azt, hogy a szarmatarétegek fáciese a Sertéshízlaló kút­jában már részben megváltozik, nincsen kizárva, hogy tovább nyugatra még jobban megváltozik s átmegy abba a fluviatilis szerkezetű lerakó­dásba, amit a Városi Vízmű kútjaiban a felsőpontusi rétegek fekvőjében találtak s ami ilyen kifejlődésben a város alá már nem nyúlik be. A Sátortábor fúrásában a szarmatarétegeknek kövületekkel kimu­tatott vastagsága csak 60—64 m, míg a D.G.T. fúrásában — ha alján nincs meg a hasonló facisében a felsőmediterrán — 120 m. Alatta pedig már részint fluviatilis és kontinentális képződésű homok, agyag és kavi­csos agyag rétegcsoport következik, amik még mélyebben a tipusos alsó­mediterránba mennek át. A kövületes szarmatarétegek alatt következő rétegcsoport felső része tehát beilleszthető akár a szarmata aljára, akár a felsőmediterrán tetejére. Az az egy azonban kétségtelen, hogy nem tengeri üledék. A felsőmedit er rún tengeri lerakódásai Pécstől északkeletre és kelet­re is a felszínen vannak. Feltételesen ide számítja BÖCKH J• a Tettye völgyének baloldalán a szarmata mészkő alatt, a házak pincéiben talált homokot is, ami azonban — a pécsi fúrások alapján — talán inkább még a szarmatába illeszthető be. A pécsi fúrások közül egyedül csak a Sertéshizlaló kútjában mu­tatta ki jelenlétét ÁGH két foraminifera-faj alapján s ezenkívül legfel­jebb csak a D.G.T. fúrásának alján lévő mészmárga, agyag és homok­rétegekben gyaníthatjuk jelenlétét. A fentebbiekben már említettem, hogy a Sátortábor fúrásában sem­mi esetre sincs meg tengeri üledék alakjában s legfeljebb csak a kövületes szarmatarétegek alatt következő fluviatilis és kontinentálisokban lehet jelen. Amíg a Mecsek-Zengő vonulatának északi oldalán a felsőmediterrán alján VADÁSZ ELEMÉR még a schlier faciest is kimutatta, addig a Sá­tortábor fúrásának szelvényében ennek nyomára sem akadtam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom