Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Dudich Endre dr.: Az aggteleki barlang vizeiről

172 Dudicli Endre Amíg az Acheron exogén eredete kétségtelennek látszik, a Styx eredetéről semmit sem tudunk. Nem ismerjük vízgyűjtő területét sem. A Büdöstói ág elnevezésben a régieknek az a sejtése fejeződik ki, hogy a Styx a Hosszúszó helység közelében lévő „Büdöstó" nevű dolinató vizét hozza az Aggteleki barlangba. Az osztrák barlangkutató, Schmidl (15. p. 581) úgy véli, hogy a Styx a „Kis Baradla" és környékének vizeiből táplálkozik. Legújabban Kadic (9) nem tartja kizártnak, hogy a Styx a Hosszúszó környékén pár év előtt felfedezett nagy barlang patakjának folytatása. Ma tehát egyelőre nem tehetünk egyebet, minthogy a Styxet endogén barlangi pataknak tekintjük, amelynek a felszíni vizekkel való összefüggését azonban áradásai és időszakos zavarossága bizonyítják. Az Acheron és a Styx egyesült vizei, mint említettem, csak tavaszi áradáskor és nagy nyári záporok idején rohannak végig az egész barlangon. Útközben több helyen nyílások, nyelők apasztják a vizet, ét viszont vannak vízbefolyások, amelyek növelik az áradatot. A nyelőknek és a befolyásoknak a sorrendje a következő: 1. Nyelő az ú. n. „Nehéz útban" a vízfolyás jobb oldalán. Mintegy 30—40 cm átmérőjű szabálytalan nyílás (kb. 1200 m-en). (1. nyelő). 2. A „Nehéz út" vége felé a Libanon alatt az u. n. Dante poklában esős időben a jobb oldalról egy hasadékon át nagymennyiségű víz ömlik be. Raisz (p. 237.) ezt a vizet és e befolyáson túl a patakokat „Phlegeton"nak nevezte. Ez az elnevezés később feledésbe ment. Ruisz úgy vélte, hogy itt az a víz folyik be újólag, amely az 1. alatt ismertetett nyelőben tünt el. Vass (p. 29.) szerint ez a víz a „Bábalyuk"-ból, továbbá az Aggtelek község és a természetes bejáró közt lévő dolinákból származik, de felveszi annak a víznek is egy részét, amely a Nehéz út nyelőjében tünt el. Azt hiszem, ezt a vízlefolyást nevezik a későbbi leírások „Ördögárok"-nak. Magam ezt a befolyást működésben nem láttam, mert a Nehéz úton kutatási időm alatt csak egyszer sikerült áthatolnom, máskor az üreg egész szélességet elfoglaló mély vizek visszafordulásra kényszerítettek. A nyelő működését messze hallható zaj, zúgás árulja el. 3. Nyelő a 23. hídnál, a „Mátyás temploma" előtt (kb. 1980 in), baloldalt, 1—1,20 m átmérőjű nyelő, amely lefelé elszűkül. Igen sok vizet bír elnyelni (2. nyelő). 4. Vízbefolyás a „Szultán pamlagán" (2100 m). Csendes szivárgás, amely gyakran megszűnik. Állítólag a „Zsomboly" nevű ravaszlyuk vize jut itt be a barlangba. 5. A „Török mecset" (2210 m) vízbefolyása. A jobb oldalon keskeny, magas hasadékból jön, melybe pár lépést be lehet hatolni. Azt mondják, hogy az Aggteleki tó vizének az elszivárgóit része hatol itt be.