Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Dudich Endre dr.: Az aggteleki barlang vizeiről

Az asijtteleki barlang vizeiről. 173 6. A „Remetegunyhó" (2897 m) vízbefolyása a 43. híd előtt a jobb oldalon a „Szultán pamlagához" hasonló szivárgás. 7. A Retekág vagy Retekbarlang. 1200 m hosszú, végén kettéágazó mellékág, amely 3240 m-en, az 52. hídnál torkollik be jobboldalt a főbarlangba. Esős időben egész szélességében víz alatt áll, járhatatlan. Schmidl (p. 613) szerint egy nyelő is van benne. Vass (p. 49) szerint az egyik ág a „Ravaszlyukból" kapja a vizet, amely a Nagyvölgy vízárkán át érkezik bele; a másik ág pedig a Szomorhegy felé húzódik és a Nagyvölgy vizeinek egy részén kívül a Bartókvölgye csapadékvizeit fogadja magába. A Retekág vize a legnagyobb vízbefolyása a barlangnak. 8. „Vajdahunyad vára" (4052 m) alatt egy kis, 15—20 cm átmérőjű nyelő. (3. nyelő). 9. A Jósvafői vagy Verestői ág, amely 4752 m-en torkollik a főjáratba, hóolvadás utáni időben vékony csermely alakjában juttat vizet a barlangba. 10. Az „Egri nagy orgona" (kb. 5080 m) aljában a jobb oldalon egy kis, 10—15 cm átmérőjű nyelő található. (4. nyelő). 11. A főbarlang végén, a nagy „Bálványoszlop" alatt (5980 m) végleg eltűnik a víz. 5800 m-en túl több repedés, nyílás, üreg látható, amelyek valamennyien alkalmasaknak látszanak a víz elnyelésére. A víz eltűnésének pontos helye nem állapítható meg, mert ha folyik a víz, ezek a helyek megközelíthetetlenek. Az egymásra halmozódó nagy sziklatömbök is lehetetlenné teszik a tényállás felderítését. (5. nyelő). A külvilággal való összeköttetések általában bizonytalanok, illetőleg exakte be nem bizonyítottak. A környéken több olyan karsztjelenség van, amelynek kapcsolata a barlanggal valószínű, de kétségtelen bizonyítékunk erre nincs. Mindazonáltal célszerűnek tartom ezeket megemlíteni, egyrészt teljesség okáért, másrészt hogy az összefüggések kutatására felhívjam a figyelmet. Azt, hogy az egész tájék tele van töbörökkel, mondani sem kell. Ezek egymás mellé sorakoznak, amint az ember Aggtelekről Jósvafőre megy és a Középhegy — Jósvagallya közt lévő völgyület „Sortöbör" néven ismeretes. Több figyelmet érdemelnek a többé-kevésbbé nyilt víznyelők, ravaszlyukak, vizes töbörök, barlangnyílások, amelyeknek kapcsolata az Aggteleki barlanggal valószínű. Ilyenek: 1. A „Büdöstó" Hosszúszó község határában. 2. „Demik lápája" nevű nagy, sekély töbör. 3. „Csernai tó". 4. „Kis Baradla". 5. Az Acheron eredete. 6. „Bábalyuk". 7. Aggteleki tó vagy „Tóhely".