Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - ifj. Lóczy Lajos dr.: A tihanyi hidrológiai kutatások és azok geológiai tanulságai

A tihanyi hidrológiai kutatások és azok tanulságai. 129 ságú homokrétegek, amelyek helyenkint elég bő vizet tartalmaznak. Így a szántódi állomás fúrt kútja a Balaton vízszíne alatt 19.50 m mélyben egy kemény homokkőpad feletti homokos nívóból termeli a vizét. A zamárdii 123. számú vasúti őrház kútja, 40 m-nyi mélységből a Balaton színe alatt megfúrt kőpad feküjében települő 4 m vastag homokrétegből nyeri a vizét. A révházzal szemben fekvő szántódi parton a népjóléti minisztérium által 1929 őszén fúrt két, közel 100 m-es kút, több vastag pontusi homokszint­ből 49—98 m mélységből ugyancsak használható vizet nyert. Tihany déli oldalán 2 mélyebb fúrást eszközöltettem, melyek közül az egyik 42 m a másik 65 m mélységet ért el. E fúrások, melyeket LAPP mélyfúrási cég készített el, dr. KUBACSKA ANDRÁS egyetemi tanár­segéd állandó felügyelete mellett mélyesztettek, aki a fúrási próbákat a legnagyobb gonddal átvizsgálta és osztályozta. Azonban magam is több ízben leutaztam és ellenőriztem a fúrásokat. Az első mélyebb fúrást magán az Andráskirály-földjén a halász­liáztól délnyugatra a Balatonparthoz közel mélyesztettem le. E fúrás, amely 42 m mélységet ért el, 9.55 m-ig az alluviális-diluviális mocsárle­rakódásokat ütötte át.. Ezalatt közvetlenül a pannóniai pontusi agyagok következtek, melyek csak 11.80 m és 14.80 m mélyben tartalmaztak alig

Next

/
Oldalképek
Tartalom